11. Rész: A termelés bevonása a karbantartásba

Az Ön vállalatánál ki törődik legtöbbet a termelő berendezésekkel? Érezte-e már néha, hogy kissé egyoldalú az a felelősségérzet, amellyel mi, műszakiak ápolgatjuk „gépeink lelkét”, miközben az elhasználódásukért legtöbb esetben a termelést érezzük felelősnek? Egyes vállalatoknál az operátorok, gépkezelők kevésbé érzik sajátjuknak a problémakört. Vajon ki lehet a ludas abban, hogy ezek az említett operátorok afféle biorobot szintjére süllyednek, akitől mindenféle gondolkodás csak az értékes munkaidő elfecsérlésének számít?

1. ábra Ön viccesnek találja? Ha az operátort „agyatlan biorobotnak” tekintjük, és erre lépten-nyomon fel is hívjuk a figyelmét, nem tehet mást, úgy is fog viselkedni!

Pedig, Tisztelt Műszaki Kollégák, valljuk be férfiasan, ha igazán el szeretnénk mélyedni egy probléma megértésében, egy-egy gép működési sajátosságaiban, bizony gyakran felkeressük a tapasztalt operátort, hogy „mesélj csak, hogy is működik itt ez a gép/folyamat?”. Nem mintha nem tudnánk, hogyan működik a gép, de azért mégiscsak… Hátha tud valamit ő, amit mi nem. És ne féljünk bevallani azt sem, hogy néha igenis zseniális ötleteket, máskor pedig sok-sok inspiráló pici gondolatot adnak nekünk, műszakiaknak. Ahol kiaknázzák e lehetőséget, meghallgatva és beépítve a napi folyamatokba a termelő személyek meglátásait, ott csakhamar kialakul egyfajta közös gondolkodás, amelyben mindenki érti, mit jelent ember-gép kapcsolat, és mit jelent mindnyájunk számára a termelőeszköz jó állapota. Mindenki átérzi saját felelősségét a megélhetést biztosító berendezés iránt. Kialakul az üzemi szintű tulajdonosi érzet.

De hogyan lehet ezt a folyamatot irányítani? Lehet-e és milyen módon katalizálni?

A válaszunk: lehet és kell! Hogyan? Több ponton is be kell vonnunk a termelési szakembereket és az operátorokat a műszaki feladatokba, a tervezéstől a végrehajtáson át egészen az egyedi problémák megoldásáig, valamint a jobbító javaslatok szisztematikus kidolgozásában is segítségül kell hívnunk őket. A tervezés során velük közösen kell meghatározni, melyek a gép napi kezelést igénylő kritikus részei, és melyek azok a feladatok, amelyeket el tud, el képes látni egy gépkezelő. E közös munka eredménye a saját alkotásként, saját szellemi termékként megbecsült utasításrendszer, amely a napi szintű rutinfeladatokat, tisztításokat, vizsgálatokat tartalmazza. Mire ennek végleges verzióját elkészítjük, rendszerint az operátorok már úgy fújják a feladataikat, mint a verset. De nemcsak hogy kívülről tudják, meg is mutatnak minden ellenőrzendő pontot a gépen, a szükséges eszközöket, dokumentumokat, ellenőrző és aláírási íveket… Egyszóval a magukénak tudják a rendszert, és szinte sértőnek érzik a kérdést az első audit során: „Ön szerint a tisztítás/vizsgálati rendszer feladatait végrehajtva javult a berendezés állapota és tisztasága?”

Az egyedi problémák megoldásában elengedhetetlen a termelési dolgozók segítsége. Ők rendelkeznek első kézből információkkal például egy bekövetkezett leállás során. Sokszor jobban ismerik a gép sajátosságait nálunk (no nem az egyes gépelemek terhelésviszonyait, vagy nyomaték/fordulatszám összefüggéseit), de a maguk módján és nyelvezetével a lehető leghamarabb képesek viszonylag pontosan rámutatni egy-egy hiba eredetére. Ezért termelési szakemberek segítsége nélkül keresni a váratlan leállások okait, végrehajtani például egy halszálkaelemzést, vagy szisztematikus okfeltárást nagy valószínűséggel torz eredményhez, végső soron a probléma „félrekezeléséhez” vezethet.

Jobbító, fejlesztő javaslataikat felszínre hozni, már komoly erőfeszítést igényel. Eleinte Agatha Christie-t idéző technikával ki kell ugrasztani a nyulat a bokorból. Ugyanis a termelők gyakran elkeseredettek, és hitehagyottak, nem hiszik, hogy bárki azért dolgozzon, hogy az ő körülményeiken javítson, vagy azért, hogy napi munkájukat megkönnyítse. Pedig éppen ezen a nyomon kell elindulni, velük közösen kell összegyűjteni a napi tevékenységet zavaró apróbb-nagyobb akadályokat. Eleinte ezek főleg ergonómiai jellegű gondok, vagy veszélyt rejtő esetek, de ha a bizalmukat sikerül elnyerni, egyszer csak fordulni kezd a dolgozói figyelem, és fókusza a gép vagy folyamat hatékonyságának jobbítására irányul.

2. ábra Eleinte Hercule Poirot módjára ki kell ugrasztani a nyulat a bokorból, hogy az operátorok jó ötleteit előhívjuk. Később éppen a temérdek jó ötlet elbírálása lesz nagy kihívás, hiszen záporoznak majd a frappáns, komoly megtakarítást hozó meglátások.

Mindehhez persze kell némi külső irányítás is, hiszen nem az ülőalkalmatosságok folyamatos cseréje eredményezi a hatékonyág növekedését, hanem épp az utóbbi gondolat. Azoknak a működést akadályozó problémáknak a felszámolása, amelyek miatt ugyan nem áll meg az élet, megy tovább a verkli, de nagyon megnehezítik a munkát. És éppen ez a cél, a „saját területemen, a saját munkámat megnehezítő körülmények felszámolása”. Ha ezekre a problémákra azonnali/mielőbbi megoldásokat kínálunk, ez lehet a legjobb „ajzószere”, a dolgozói ötletrendszernek.



Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, keresse Fekete Gábor karbantartás-fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

tn pas cher nike tn pas cher golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi air jordan pas cher air jordan pas cher jordan pas cher air jordan pas cher air jordan pas cher hogan outlet online hogan outlet hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet

2016. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium