19. rész: Kerülje el a karbantartási hatékonyság taposóaknáit! 3.

Nyomtatás

Miként értelmezik félre a karbantartást és annak fejlesztését?

Előző két hírlevelünkben a karbantartási hatékonyságot romboló tévedéseket kezdtük el vizsgálni. Következzék a folytatás!

Kijelentés7-8: Sajnos nekünk nincs erőforrásunk a teammunkához. Mi csak önállóan dolgozni képes embereket alkalmazunk, ezért nálunk ezek a módszerek biztosan nem fognak működni. Nem beszélve arról, hogy most is vannak karbantartási utasítások érvényben, azokat kellene inkább betartatni.
Súlyos hiba7: A csapatmunkát időnként az egyéni tehetetlenséggel, az önálló munkára való képtelenséggel azonosítják, de ez súlyos tévedés! A csapatmunka nem a tanácstalan, összezavarodott kollégák röpgyűlése, hanem egy munkamódszer, amely alaposan kidolgozott pszichológiai háttérre támaszkodik - figyelem! - több évtizede már, és fejlődik ma is.
Súlyos hiba8: A végre nem hajtott, de érvényben(?) levő utasításokról valamiért Mark Twain jut eszünkbe: "Időnként elmegyek az orvoshoz és megvizsgáltatom magam, mert az orvos is élni akar. Aztán elmegyek a gyógyszertárba, kiváltom az orvosságot, mert a patikus is élni akar. Aztán a gyógyszert a csatornába öntöm, mert én is élni akarok!"
A hasznos és jó utasítások szinte önmagukat kínálják fel! No persze nem mellékes, milyen a tálalás, ez esetben a felhatalmazó bevonással élve, a dolgozókkal együtt kialakított, megfelelő/életszerű/a gyakorlatot is jól tükröző játékszabályokra gondolunk.

Kijelentés9: Köszönjük, nekünk elég lesz pár nap képzés, és aztán majd megoldjuk magunk a további fejlesztéseket.
Súlyos hiba9: Súlyos hiba azonosítani egy karbantartás-fejlesztési módszertant, amelyre kidolgozott - több száz egymásra épülő feladatelemet tartalmazó - program áll rendelkezésre, egy néhány napos tantermi elméletieskedéssel.
A képzések nem fejlesztési projektprogramok. A fejlesztések viszont nem "tudhatók le" egy-egy feláldozott hétvége, vagy munkanap árán, mint ahogyan a képzésekről néhányan gondolkodnak. (Valójában a képzések sem!)
Ne keverjük össze a kettőt! A képzéseket az ismeretek és a látókör szélesítésére vegyük igénybe, a fejlesztőrendszert pedig fejlesztési folyamat, projekt megvalósításához. 
Valljuk be, a napi feladathegy mellett el sem képzelhető másképp újabb, párhuzamos feladatok teljesítése, kizárólag csak részletes, határidőket, felelősöket, célokat, elérhető előnyöket tartalmazó program alapján. Ezt mindig össze kell fognia egy koordinátor személynek, akinek kiemelt feladata, hogy fenntartsa a lendületet és a helyes irányban tartsa a munkát.

Kijelentés10: Mi nem akarunk mérőszámokat a karbantartásba! Nem is várják el a felső vezetés részéről, és egyébként is minden, amit tudni kell a szakmáról, vagy a gépekről, a vezetőnk fejében van! Mert ő egy igazi vérbeli szakmai vezető!
Súlyos hiba10: A karbantartás mérhetetlensége vagy a mérés szükségtelensége tévedés! Azt hinni, hogy ha egy vezető nem áll elő egy témával, már nem is érdekli, vagy a kezdeményezőkészséget elítéli, szintén tévedés. A legtöbb vezető "utálja a kézi vezérlést"! Alkotó, kezdeményező partnereket szeretne, akik képesek őt döntési helyzeteire felkészíteni, információkkal, alternatívákkal, előnyökkel és kételyekkel. A műszaki vezető tényadatokkal egészen biztosan könnyebben meggyőzhető, mint sztorikkal és elbeszélésekkel. Legfeljebb még nincs arról elegendő információja, milyen módszerekkel mérhető a tevékenység, milyen mérőszámok léteznek, és azok milyen optimális kombinációja adhat tájékoztatást a karbantartási szervezet egészének működési hatékonyságáról. Maga is vakon repül, de biztosan támaszkodna megbízható adatokra!

Kerülje el a karbantartási hatékonyság taposóaknáit!    



Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, keresse Fekete Gábor karbantartás-fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.