38. rész: Bekövetkezett meghibásodások utólagos elemzése

Az önfejlesztés képessége minden kiváló eredménnyel büszkélkedő szervezet sajátja. Mivel tökéletes rendszer, sem a termelésben, sem a karbantartásban – sőt semmiben – nincsen, így a rendszereink tökéletesítésére magunknak kell szabályokat alkotnunk. Olyan szabályokat, amelyek akár nélkülünk is kikényszerítik az egyre jobb megoldások keresését, alkalmazását. Ilyen elveket követ a címbeli tevékenység is, ha jól építjük fel. De hogyan fogjunk hozzá?

A probléma

Karbantartó kollégáink sok esetben kiváló hibajavító szakemberek, azonban a menedzseri gondolkodás, a tevékenységük folyamatos tökéletesítésére tett vezetői erőfeszítések, néha már szinte sérti önérzetüket. Sok esetben nem is értik, mit kell elemezni egy már elhárított hibán, hiszen megtalálták a hiba okát, elhárították az okot is és a további károsodásokat, a berendezést beüzemelték, minden működik. Hol itt a probléma, kérdezik. 

A részleg vezetőjeként, noha elismerjük szakmai tudásukat, mégis azt szeretnénk, hogy a lehető legkevesebb javítási bravúrra legyen szükség. A legkevésbé a gyorskezű, gyorslábú karbantartóra szeretnénk építeni. Sokkal inkább az elemző, gondolkodó, a folyamatokat tökéletesítő és a javító karbantartásokat egyszerűsítő, megelőző műszaki szemléletet szeretnénk érvényesíteni. Hiszen végső soron a lehető legkevesebb váratlan hiba, a rövidebb karbantartási akciók, a megbízhatóan üzemelő berendezés mindenki célja!

A szemlélet változ(tat)ása

Ahhoz, hogy kollégáink ne a hibajavítások bravúros végrehajtásában lássák szakmai önmegvalósításuk lehetőségeit, új célok felé kell őket orientálnunk. A menedzseri gondolkodást és a karbantartás új évezredbeli célját kell átadnunk számukra, azaz a megbízható berendezéspark kialakítását, a hibák következményeinek minimálisra csökkentését kell a karbantartás fókuszába helyeznünk.

Ehhez először is látniuk kell, hogy egy-egy meghibásodás, vagy akár „túlkarbantartás” (például, ha a szükségesnél tovább tart egy tervezett, vagy hibajavító akció a félreértelmezett gondoskodás miatt, vagy éppen a szükségesnél több karbantartó vonul fel egy-egy hiba elhárításához… stb.) hogyan rombolja le a berendezések és végső soron a karbantartás megbízhatóságát. Az alulkarbantartottság, vagyis a tervezett akciók hiánya szintén megbízhatatlan eszközöket eredményez. Ezek a hátrányok számszerűsíthetők: OEE, műszaki rendelkezésre állás, karbantartói munkaóra ráfordítások, hibák száma, elvesztegetett termelési idő… stb. mind olyan mutatók, amelyek segítségével közelebb hozhatjuk karbantartóinkhoz a tevékenységben rejlő veszteségeket, helyesebben fejlesztési potenciált.

Eszközök

Ha megkönnyítjük a karbantartóink számára a keletkező adatok rögzítését (1), és az utólagos szűrés, statisztikakészítés lehetőségét (2), nincs más dolgunk, mint az elemzések/beavatkozások előnyeit bemutatni (3), és időt (4), valamint eszközöket (5) biztosítani számukra a hibaelemzésekhez. Egyértelművé kell tenni a célt (6) is, mely mutatószámok, milyen mértékű javulását várjuk!

1, 2) Adatokat gyűjteni – ahol erre más mód nincs – papír alapon sem lehetetlen, de egyértelmű, hogy korszerűnek csak a számítógéppel támogatott (CMMS, EMS) adatgyűjtést nevezhetjük. Minél több adatot kell rögzíteni, minél több szűrést, lekérdezést szeretnénk használni, annál inkább szükségünk lesz egy jó szoftverre. Sok esetben van is megfelelő szoftver, csak némi módosítás árán ki kell alakítani a számunkra érdekes adatok bevitelét, kereshetőségét.

3) Számszerűsítsük, hogy az egyes karbantartási akciók, a műszaki okokból kieső idő, a megismételt javítások, a krónikus hibák, az alkatrészre várakozás… stb. milyen mértékű veszteséget jelentenek, hogyan folyik el a pénz ezeken a láthatatlan csapokon…

4) Alakítsuk ki a hibaelemző teameket, amelyekbe az adott terület/berendezés műszaki, karbantartási, termelési szakembereit delegáljuk. Rögzítsük az elemzések rendszerességét, a vizsgált időszakot, hogy ki, milyen adatokkal érkezzen.

5) Dolgozzuk ki közösen e teamekkel, azokat az egyszerű dokumentumokat, amelyeken egy adott hiba okainak feltárása, a megfogalmazott akciók, valamint az adott veszteség visszaszorítása nyomonkövethető.

6) Rögzítsük az elvárásokat, a megfigyelt mérőszámok változásához, pl: a meghibásodások számának csökkennie kell 1 év alatt 50%-al, vagy minden gépen a rendelkezésre állást minimum 85%-on kell tartani, vagy a tervezett/összes karbantartási akció érje el a 70%-ot… stb.

+1) PR, PR, PR! Az eredmények publikálása, az érintettek és a vállalat összes dolgozója felé igen erős „ajzószere” a veszteségek észlelésére és felszámolására nyitott gondolkodásnak!

Ha felkeltettük érdeklődését, keresse Fekete Gábor karbantartási szakértőt a 06-20/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

Péczely György
ügyvezető igazgató
+3620/974-64-88
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.