4. rész: Berendezések megbízhatósága
Cikksorozatunk előző részében a megbízható gépparkot eredményező optimális karbantartási mixről írtunk. De vajon mikor mondhatjuk egy berendezésre hogy megbízható? A válasz nem nehéz. Vegyünk példának egy gépkocsit, amely akkor megbízható, ha sosem hagy cserben az úton. Apró előjelekkel figyelmeztet a későbbi meghibásodásokra, hogy sose érje tulajdonosát váratlan meglepetés. És ez a kulcsszó a termelő gépekkel kapcsolatban is. A váratlanság, amelyet teljesen ki kell küszöbölnünk. Ha nincs váratlan termeléskieséssel járó hibája, akkor nyugodtan állíthatjuk a berendezésről, hogy megbízható. Ugyanakkor a fenti értelemben megbízható gép még rengeteg lehetőséget rejt magában, hogy a termelést még hatékonyabban kiszolgálni képes eszközzé alakítsuk!
1. ábra Előre nem látható, váratlan hiba, vagy elhanyagolt karbantartás?
Karbantartási hatékonyságot fejlesztő rendszerünk eredményessége nehezen lenne értelmezhető másképp, mint a javuló termelési mutatók tükrében. Mivel a karbantartás megrendelője a termelés, ezért az igazán hatékony karbantartás kitágítja a termelési folyamatokat korlátozó műszaki képességek határait és e ponton veheti kezdetét a Lean3 elvű folyamatfejlesztés.
Azonban még egy progresszív fejlesztő rendszer sem képes egy csapásra megbízhatóvá alakítani a berendezésparkot. E célt csak lépésről lépésre lehet elérni, miközben folyamatosan nyomon kell követni a legalapvetőbb termelési és karbantartási jellemzőket. Célszerű a fejlesztési folyamat elején egy alapos állapotfelmérést végezni és ennek tükrében kijelölni mindazon berendezés elemeket, amelyeket előbb-utóbb szükséges felújítani. A felújításokat meg kell tervezni, és két-három hónapos határidővel minden kijelölt javítást el kell végeznünk. Bizonyos, hogy adott munkálatok csak nagyobb leállás mellett lesznek megvalósíthatók, ezekkel kapcsolatban döntés szükséges, későbbre ütemezhetjük-e őket vagy sem. Kedvezőbb, ha a termelés „előretartással” időt nyer számunkra a néhány napos nagyobb felújítások megvalósításához, így nem kell azokat halogatni.
A felújításokkal párhuzamosan ki kell alakítani a mérések - mérőszámok rendszerét - ezekről egy későbbi cikkünkben lesz szó - valamint azokat a rutinokat, amelyek a tisztántartási feladatokat sorolják fel, továbbá az ellenőrzési műveleteket, amelyek a hibaelőjelek észrevételét biztosítják.
Ezek mögé fel kell építeni azt a hatékony jelzőrendszert, amely alkalmas a feltárt hibaelőjelek összegyűjtésére, segítve azok elhárításának beütemezését. Ezen kívül ki kell alakítani a havária események jelzésének szisztémáját, leggyakrabban a meglevő folyamat rögzítése elég, esetleg elektronikus eszközök vásárlása lehet indokolt – mobiltelefon, rádió adóvevő, internetes rögzítő/sms küldő szoftver… stb.
Mindez azonban csak a kezdet, hiszen a fenti rutinmunkák önmagukban nem garantálnak megbízható eszközparkot, ahhoz szükséges az előzőekben kialakított karbantartási mixre alapozott éves karbantartási ütemterv minden feladatát megfelelően elvégeznünk.
Külön rendszert kell kialakítanunk a visszatérő és/vagy súlyosabb váratlan hibák kezelésére. Vizsgálnunk kell, hogy a karbantartási mix és a hibaelőjelző rendszereink ellenére ezek miképpen következhettek be. Vajon a rendszerünk felépítésében vagy éppen az alkalmazásában van a hiba.
Nem feledkezhetünk meg az egyes bekövetkezett problémákhoz kapcsolódó gyökérok keresési rendszerek kiépítéséről sem.
Továbbá be kell indítani a berendezés fejlesztési munkát, amely néhány iparvállalat számára magától értetődő, egyes cégeknél a gép gyártókkal való jó együttműködés hiánya kényszeríti ki, míg megint mások valamiféle dogmák béklyója miatt elvetik. Tény azonban, hogy szinte minden berendezés, legyen az bármilyen iparág legegyedibb gépe is, csak kevés számú különleges és csak a gyártótól beszerezhető megoldással rendelkezik. Nagyobb számban található rajtuk általános gépészeti elem/szerkezet, amelyet fejleszteni, működését hatékonyabbá tenni, egyszerű, vagy éppen magasabb szintű mérnöki átalakításokkal, nem lehetetlen feladat!
Ily módon a berendezések a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben használhatóak lesznek, amikor a termelés számít azok működésére, valamint nemcsak jobb, de folyamatosan javuló teljesítményt nyújthatnak.
Ha felkeltettük érdeklődését, kérjük, keresse Fekete Gábor karbantartás fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.
Az ICG Stádium Kft. főbb tevékenységei:
- Termelékenység fejlesztési tanácsadás (TPM, Lean, CMMS, …), változásmenedzsment
- Műszaki diagnosztika (termográfia, rezgésvizsgálat, szivárgásdetektálás, tengelykapcsolat-beállítás, kiegyensúlyozás, mozgásanimációs vizsgálat, lézeres ékszíjtárcsabeállítás)
- Karbantartás fejlesztési tanácsadás
- Képzések
- Rendezvényeink