40. rész: A karbantartás megmenti önmagát (és a vállalatát) II. rész

Két részes cikkünk első részében, a „vegetáló”, fejlődés előtt álló karbantartás néhány tünetét soroltuk fel. Mostani cikkünkben konkrétabban kívánunk fogalmazni mind a problémák, mind pedig a megoldási javaslatok tekintetében, azért hogy a Kedves Olvasó azonnal alkalmazható ötletekhez jusson!

Problémák a karbantartással

Kevés vállalatnál tapasztaltuk, hogy a vállalati stratégiából következő egyértelmű karbantartási stratégiát követnek, ráadásul az nemcsak a „köztudatban” létezik, hanem egyértelműen megfogalmazott, közérthető és közzétett, ismert minden érintett számára. Pedig ez igen lényeges elem.

Sok vállalatnál érzik úgy az érintettek, hogy kevés a karbantartói létszám, és a szakmai felkészültségről is sokszor vegyes kép tárul a szemünk elé. Ilyen a merítés, mondják a megkérdezettek, ugyanakkor a már felvett szakemberek továbbképzése - akár külső, akár belső erőből – már nem megoldott a vállalatnál.

Sajnos a hazai ipari környezetben a karbantartásra a „tűzoltás” jellemző, vagyis a tervezetten végrehajtott feladatok hiánya. Ennek sok negatív következménye van: magas állásidők, gyenge rendelkezésre állás, gyenge OEE/Yield, vagyis összességében a gyenge hatékonyság. De éppen így következménye az „elkedvetlenedő”, demotivált karbantartói csapat is, valamint a termelés és karbantartás romló viszonya.

A cégek jelentős része méri a géphatékonyságot, és egy-két termelési mutatószámot (amelyből karbantartásra vonatkozóan következtetések vonhatók le), azonban kimondottan karbantartási mérőszámokat még mindig viszonylag kevés cégnél találunk. 

Nem sok vállalat fektet energiát abba, hogy a karbantartási tevékenység alapvető folyamatait írásban lefektesse, nem csoda, ha ennek következtében a karbantartás vezetője ki sem látszik a napi operatív irányítási feladatokból.

Az alkatrészmenedzsment szintén sok probléma forrása lehet, a beragadt tételekkel, az alkatrészhiányokkal, a magas(nak tűnő) költségével, a raktári rendezetlenséggel.

Viszonylag kevés cégnél tapasztaljuk a ma ismert karbantartási taktikák tudatos, kockázatelemzésre épülő kombinálását, ehelyett inkább az élet alakította, ösztönös rendszereket találunk.

A termelés bevonása a karbantartási, gépfenntartási folyamatokba sokfelé már megtalálható, azonban nagyon sok lehetőség rejlik ebben az eszközben még így is.

Szintén probléma, amikor egy vállalat úgy érzi, minden elérhető korszerű ismeretnek a birtokában van már, semmilyen segítséget, vagy támogatást nem kér, ugyanakkor maga is panaszkodik a fentiekre. 

Összefoglalva a lényeget azt kell tehát mondanunk, hogy vannak vállalatok, amelyeknél a karbantartás kihúzta saját magát a vízből, fenti gyengébb képességek szisztematikus fejlesztésével, míg mások csak topognak egy helyben, sem önállóan nem kezdeményeznek, sem külső segítséget nem kérnek. Megint mások elzárkózva minden külső támogatástól (konferenciák, klubok, gyárlátogatások, tanácsadói felmérés/javaslatadás/program közös megvalósítása) tevékenykednek ugyan valamilyen fejlesztésen, de az nem hozza a várt eredményt.

Koncentráljon a fenti képességek rendszerszemléletű fejlesztésére, és kihúzza karbantartása magát a bajból. Első sorban azért fogalmazunk így, mert nem komolyabb beruházásra, vagy tucatnyi új emberre van szükség, hanem módszerekre, következetességre és a napi feladatok más megközelítésére.

Következő cikkünkből – a fentiekre támaszkodva - egy rövid programjavaslatot kaphat, amelynek végrehajtása után azonnal javulni kezdenek karbantartása képességei.

Ha felkeltettük érdeklődését, keresse Fekete Gábor karbantartási szakértőt a 06-20/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

Péczely György
ügyvezető igazgató
+3620/974-64-88
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.