43. rész: Karbantartási szabvány – 2. rész

Az előző cikkünkben betekintést nyújtottunk a karbantartást (is) lefedő „új” szabvány csomag, az ISO5500X logikájába, felépítésébe. Lássuk, aki korszerű elvek (TPM, RCM… stb.) alapján, azaz egy korábbi jó gyakorlatot követve már megkezdte karbantartása korszerűsítését, vajon újra neki kell-e fognia az átszervezésnek!

Fejtegetésünk során a szabvány lényegi elemeit sorra véve, leírjuk annak szövege szerinti megközelítés rövidített változatát, vastag betűvel szedve, és mellé megadjuk – ha van olyan – a korszerű karbantartási rendszerek hasonló célt kitűző jó gyakorlatát, valamint dőlttel szedve utalunk a két megközelítés közötti különbségre, változásra.

 

Környezet: a VGR (Vagyon Gazdálkodási Rendszer) értelmezésének környezete.

Korábbi jó gyakorlat: A vállalat eszközparkjának felmérése (kulcsfontosságú termelőgéptől az irodai WC öblítő tartályig), amelynek egyértelmű célja, hogy az eszközök prioritási sorrendjét el tudjuk dönteni, azaz objektív szempontok szerint határozzuk meg a kulcsfontosságú és a kevésbé fontos eszközöket, a korszerű karbantartási rendszer fókuszát.

Változás: Egyértelműen ki kell jelölni mi a fókuszterülete a VGR-nek, nem elegendő „csak úgy”, az éppen legfájóbb gépre/sorra, vagy valamely pilot területre koncentrálni.

priorizálás

 

Vezetés: a vállalat felső vezetésének kapcsolata a VGR-el (elköteleződés, irányelvek, bevezető szervezet létrehozása)

Korábbi jó gyakorlat: Minden korszerű karbantartási (és termelési) hatékonyság növelő projekt akkor működhet jól, ha a vezetői támogatás erős, és egyértelmű elvárásokat támaszt az érintettek felé, de ugyanakkor forrásokat, és kontrollt is biztosít.

Változás: a vezetőség elkötelezettségét igyekszik sztandardizálni a VGR programmal kapcsolatban.

 

Tervezés: a vagyonelemekhez kapcsolódó kockázatok és lehetőségek felmérése, a célok megfogalmazása, és az oda vezető út megtervezése

Korábbi jó gyakorlat: A géppark priorizálása, az egyes kategóriák számára külön karbantartási stratégia felállítása, az egyes berendezések elemeinek kockázatbecslése alapvető elemei bármely korszerű karbantartási rendszernek. Mivel a vállalatok általában nem bővelkednek humánerőforrás terén, már ami a műszaki szervezeteket illeti, ezért egy hatékony programnak eleve a kritikus eszközök, kritikus részeire kell koncentrálnia.

Változás: Nincs jelentős változás.

 

Támogatás: a VGR működtetéséhez szükséges erőforrás, felkészültség, tudatosság, kommunikáció és információs/dokumentációs rend kialakítása

Korábbi jó gyakorlat: A sikeres programok – amelyek hosszútávon, a bevezetést irányítók aktív közreműködése után is működőképesek – másképp nem is kivitelezhetőek. Ki kell választani a bevezetésben kulcsszerepet játszó kollégákat, őket alapos képzésben kell részesíteni, majd gondoskodni kell a programban megfogalmazódó feladatok/utasítások/technikák dokumentumainak egységesítéséről, illetve a programot és annak elfogadottságát élénkítő projekt PR-ról, a széleskörű dolgozói tájékoztatásról. Ezzel többnyire külön team foglalkozik.

Változás: Nincs jelentős változás.

 

Működés: a rendszert alkotó folyamatok kialakítása és kontrollja, külső és belső környezet változásainak kezelése, esetleges kiszervezés előkészítése és annak kontrollja

Korábbi jó gyakorlat: Kétféle folyamatkörről beszélhetünk itt, egyrészt a bevezetés folyamatáról, másrészt a már felépített, működő rendszer alapfolyamatainak köréről. Míg előbbit általában a bevezetésért felelős csapat (és/vagy a tanácsadó) alakították ki, az utóbbi már a bevezetés egyik feladata volt, nevezetesen a karbantartás a termelés az alkatrész menedzsment alapvető folyamatainak azonosítása és sztandardizálása.

Változás: Együtt tárgyalja a rendszerépítés folyamatait, és a működő rendszer kontrollja/fejlesztése jelentette alapfolyamatokat.

 

Teljesítményértékelés: a folyamatok és eredmények nyomon-követése és számszerű mérésük, és kiértékelésük, belső audit tevékenység kiépítése, és vezetői felülvizsgálat gyakorlatának megalkotása

Korábbi jó gyakorlat: Az alapvető folyamatokra, valamint a fejlesztő programra vonatkozóan is folyamat- és eredménymutatók, önellenőrzések és eltérés-kezelési gyakorlat kialakítását alkalmazták eddig is.

Változás: a program és eredményei rendszeres felsővezető felülvizsgálatát „technologizálja” a szabvány, vagyis azt igyekszik elérni, hogy ne csak a indításkor (szalmaláng-szerűen) legyen meg a kellő vezetői támogatás, de folyamatosan irányba tartsák a felelős menedzserek a munkát.

 

Fejlesztés: a program végrehajtása során felszínre kerülő, nem-megfelelőségek és helyesbítésük gyakorlatának kialakítása, a program önfejlesztő képességének „kódolása”.

Korábbi jó gyakorlat: a hatékonyság növelő programok önfenntartó/önfejlesztő képességét sok esetben a bevezetésért felelős csapat (és/vagy a tanácsadó) tartotta kezében, és az alaprendszerek kiépítése után kerülhetett sor ennek a képességnek a programba építésére.

Változás: már a program elején definiálni kell, hogy fogja majd az eltéréseket, nem-megfelelőségeket korrigálni, és hogyan fog az eszközteljesítmény folyamatos fejlődéséhez vezetni az erőfeszítés.


Összefoglalás

Összességében tehát a hazai TPM, RCM elvű karbantartási/termelési hatékonyság növelő programok korábbi gyakorlata céljaiban és elveiben nem tér el az ISO5500X-től, azonban a szabvány – nem meglepően – erősebben „technologizálja” az eddig alkalmazott eszközöket. Tehát aki korábban már megvalósított valamely fenti elveken alapuló programot, jól teszi, ha felülvizsgáltatja a rendszerét, hogy megtalálja azokat a pontokat, amelyeket nem szisztematikusan épített. Pl: ha a fókuszterület meghatározása „önkényesen”, valamely rossz állapotú, vagy várhatóan megnövekvő kapacitásigényű, vagy „nem sok vizet zavaró” gépre/sorra/üzemre esett, azt valószínűleg ki kell egészíteni a teljes eszközpark felülvizsgálata után kiválasztott kulcseszközök TPM-be bevonásával.

Vizsgálatra van tehát szükség, de nem valószínű, hogy „a házat az alapról a kéményre kellene állítani” annak nyomán!

Keressen bennünket, mi segítünk az eszközpark és a karbantartás megbízható jövőjének felépítésében!

Fekete GáborHa felkeltettük érdeklődését, keresse Fekete Gábor karbantartási szakértőt a 06-20/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

Péczely György
ügyvezető igazgató
+3620/974-64-88
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

tn pas cher nike tn pas cher golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi air jordan pas cher air jordan pas cher jordan pas cher air jordan pas cher air jordan pas cher hogan outlet online hogan outlet hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet

2016. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium