44. rész: Az öt legbiztosabb jele annak, hogy a karbantartás rossz irányba tart

Hogy a karbantartási szervezet merre tart, azt annak stratégiája határozza meg. Ha a stratégia jól felépített és maga is karbantartott, akkor hatékonyan támogatja a vállalat üzleti folyamatait, ha nem, annak bizony egyértelmű jelei lesznek. Álljon itt példaként egy hasonlat: ha az ember lebetegszik, elmegy a háziorvoshoz, aki egyszerű vizsgálatokkal könnyen fényt tud deríteni pl. egy influenzára, hiszen azonosítja egyértelműen annak tüneteit. Ennek alapján aztán előírja a szükséges gyógyszereket és kezelést. Ön tudja, melyek azok a tünetek, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a karbantartási rendszerbe stratégiai szinten be kell avatkozni? Itt az öt legnyilvánvalóbb tünet!

Az első tünet: növekszik a nem tervezett karbantartások aránya

Karbantartási stratégia

De mit is jelent ez pontosan? Azt jelenti, hogy a tervszerűen végrehajtott karbantartási feladatokat felváltja, mintegy kiszorítja a sok váratlan esemény, géphiba miatt megvalósított akció. Milyen akció? Alapvetően hiba utáni javítás, és a „ha már úgyis áll a gép…” jellegű, tévesen tervezettnek hitt, előre meghatározott feladatok. Miért baj az, ha ki akarjuk használni az így adódó állásidőt? Egyszerű, ha ezt engedjük, a gondos alapossággal – kulcsgép/kritikus gépelem/optimális karbantartási mix meghatározás – felépített tervünk ütemezését „átveszi a gép”, azaz a „sors kezébe” helyezzük magunkat. Ilyenkor az egymást követő tervezett események részint összetorlódnak – indokolatlanul közel kerülnek egymáshoz, ami pazarlás – részint pedig, és a kettő együtt jár, veszélyesen távol kerülnek egymástól, ami további váratlan géphibák okozója lesz. (Írtunk ehhez a témához kapcsolódóan már cikket, itt találja)

Ha tehát Ön azt tapasztalja, hogy a meghibásodások között eltelő idő egyre csökken, a reaktív karbantartások száma pedig növekszik, és a működési költségek is nőnek, egészen biztosan gond van a stratégiával. Lényeges, hogy a nem tervezett karbantartások aránya 15% körül, vagy az alatt legyen!

A második tünet: növekszik a karbantartás összköltsége

Optimális stratégia esetében a karbantartási összköltség legrosszabb esetben közel állandó, de jellemzőbb, hogy csökkenő trendet mutat (a bázistól függően persze). Alapvetően a jól eltalált karbantartási mix-ből következően. Könnyű elfogadni a tényt, hogy egy váratlan hiba kijavítása, esetleg egy erre az időre „bepasszintott” nem tervezett karbantartás kétszer, háromszor annyiba kerül az extra szervezési feladatoknak köszönhetően, mintha a terveink szerint hajtottuk volna végre a feladatokat, és hibamentes lenne a működés. Gondoljon csak bele: sok helyen, amíg működik a gép, csak visszafogják a karbantartás alkatrész igényeit, ha viszont leállt, akkor semmi sem drága, akár taxival is el lehet menni Nyugat-Európába alkatrészért, csak minél előbb a gépbe kerüljön.

Ugyanakkor a karbantartás összköltségének figyelése téves következtetésekre is vezethet, hiszen egy erős költség visszavágás után éppen azt tapasztalja a vizsgálódó, hogy csökkent az adott időszakban az összköltség.

Ha tehát, a tervezett karbantartások aránya csökkenő trendet mutat, és ezzel párhuzamosan növekszik a karbantartási részleg összköltsége, akkor azonnal fogjunk gyanút, és mielőbb avatkozzunk be a rendszerbe!

A harmadik tünet: jelentős ingadozások a termelés teljesítményében

Karbantartás fejlesztésA megbízhatóság jelentése, hétköznapi megfogalmazásban annyi, hogy a folyamat nap, mint nap egyforma, magas teljesítménnyel zajlik. ha ez nem így történik, akkor nem megbízható a folyamat, ha ennek műszaki okai vannak, nem megbízhatóak az eszközök. Talán ezt a képességet tartják a termelési vezetők leginkább a figyelmük középpontjában, ennek is két altípusát: a jelentős teljesítményingadozást, alacsony előfordulási gyakorisággal (frekvenciával), az alacsony mértékű teljesítményingadozást nagy frekvenciával. Az előbbi olyan problémákat jelez a karbantartásban, amelyet nem lehet pusztán a hibakeresési/javítási technológia gyengeségével indokolni. Az utóbbi probléma akkor válik igazán karbantartási stratégia tünetté, amikor egyre több az elvárttól elmaradó teljesítményű napok/műszakok száma.

Ha tehát a fenti állapotok előfordulnak, vizsgáljuk meg a berendezés megbízhatóságát az általa nyújtott kapacitás (teljesítmény) függvényében. Termelés és karbantartás együtt dolgozzon a probléma gyökérokainak megfejtésén! (részletek itt)

A negyedik tünet: a stratégia kidolgozásánál pusztán a gépgyártói ajánlásokra támaszkodtak

gépgyártói ajánlás

A gépgyártó ajánlásai kiváló kiindulási pontot adnak a karbantartási tervek készítéséhez, de csak kiindulási pontot jelentenek, nem többet. Számos okot tudunk sorolni arra, hogy miért érdemes a lehető leghamarabb kidolgozni a saját elképzelésünket. A gépgyártó gyártani tud bravúrosan, az a dolga. A karbantartás olyan helyi tapasztalatokat igényel – vállalatonként különbözőt – amivel nem rendelkezhet a gyártó. Mit tehet tehát, ha nem szeretné lejáratni magát és a márkát, túlkarbantartást ír elő. Ha pedig még a karbantartási alkatrészeket is ő szállítja… A gépgyártó nem tudja figyelembe venni az Ön vállalata speciális üzleti céljait, működési környezetét, az Önök karbantartási gyakorlatait, de még a berendezés korát sem igazán. Legyárt egy karbantartási ajánlást, de az semmiképp nem lehet optimális egy-egy cég sajátosságait tekintve.

Ha tehát az Önök karbantartási stratégiája csakis a gépgyártói ajánlások alapján készült, és nem veszi figyelembe a berendezések kritikus részeit és azokra nem keres optimális karbantartási megközelítést, egészen biztosan tévúton jár a stratégia. (részletek itt)

Az ötödik tünet: „túl-sztandardizált” a karbantartási terv

Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a tervezés során legfeljebb csak gépcsoportok kerültek elkülönítésre – pl. létesítmény fenntartás esetében valahogy így: „légkezelők” – és a gépcsoportra ugyanazt az egyen-kabátot, azonos karbantartási tervet próbálnak ráhúzni. Tipikus esete ennek, amikor egy multinacionális energiatermelő cégcsoport, egyik dél-floridai erőművében, a hűtővíz elvezető csatornában krokodilt találnak, és erre az összes erőműben - Amerikától Afrikán át Európáig - kötelezővé teszik a negyedévenkénti alapos, műszeres „krokodil ellenőrzést”, és különféle műszaki védekezési feladatokat írnak elő minden telephelyen.

Egyértelmű, hogy ugyanaz a berendezés más és más beépítési helyen/környezetben/funkciókat teljesítve, más és más karbantartási megközelítést kell, kapjon.

Ha tehát az Önök karbantartási stratégiája nem írja elő az eszközpark minden egyes elemére a fontossági osztályba sorolást, pusztán konstrukció szerinti gépcsoportokat azonosít, akkor baj van a stratégiával.

 

Fekete GáborHa többet szeretne megtudni a témáról, jöjjön el április 18-19-i nyílt képzésünkre, melynek részleteit itt találja.

Ha felkeltettük érdeklődését, keresse Fekete Gábor karbantartási szakértőt a 06-20/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

Péczely György
ügyvezető igazgató
+3620/974-64-88
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

tn pas cher nike tn pas cher golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi air jordan pas cher air jordan pas cher jordan pas cher air jordan pas cher air jordan pas cher hogan outlet online hogan outlet hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet

2016. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium