47. rész: Berendezések rangsorolása

A sajáterős karbantartás gyakran szenved attól, hogy az irodai WC jakab szelepétől a termelőgépekig minden eszköz javítását, fenntartását tőle várják a cégnél.  Ilyen helyzetben nem csoda, hogy állandó feszültséget okoz a feladatok rangsorolása, hiszen „mi lehetne fontosabb egy igazgatói toalett megfelelő működésénél”? Ha a kérdést ilyen provokatívan tesszük fel, könnyű válaszolni, sokkal nehezebb azonban a hétköznapokban, valóságos helyzetekben eligazodni. Pedig nemcsak a tennivalók helyes sorrendjét nyerhetjük az eszközök osztályozásával, de jelentős karbantartási erőforrást is felszabadíthatunk! Nézzük meg hogyan!

A WC jakab szeleppel nyilvánvalóan karikíroztuk a helyzetet, de tény, hogy sok olyan céggel találkoztunk, ahol nincs egyértelműen lajstromba véve minden egyes eszköz, amelynek az állapotáról gondoskodni kell. Vagy ha az még éppen elérhető is (pl. leltárjegyzék formájában), akkor sem mindig sorolják ezeket az eszközöket fontossági kategóriákba. 

A gyakorlatban többnyire érzik termelésiek és karbantartók is „mire érzékenyek a vezetők”, melyik termékvonal, gépsor problémái miatt „ugranak”. Csakhogy minden vezetőnek a maga területének problémái fájnak a legjobban. Ha nincs egyértelmű szabály arra, hogy mi a kiemelt és mi az alárendelt terület/gép, akkor bizony könnyen fontosabbá válhat egy igazgatói toalett jakab szelepe egy termelő berendezésnél…

Márpedig ez a megközelítés nem támogatja a magas színvonalú eszköz-megbízhatóságot, továbbá nagymértékű erőforrás pazarlást okoz!

Sokkal körültekintőbb, szisztematikus, mondhatni stratégiai gondolkodásra van szükség!

Látni kell, hogy a vállalatnak milyen eszközökből tevődik össze az eszközparkja. Mindent egyértelműen azonosítani kell (1), majd meg kell határozni az egyes eszközök fontosságát, célszerűen négy osztályba sorolva (2) azokat. Ezt követően a megbízható üzemben tartásuk követelményeit, feladatait is tisztázni kell. (3)

Ki kell dolgozni az eszközök megbízható üzemelését garantáló tervszerű feladatokat, azaz az éves karbantartási tervet (4), amely alapján felmérhető, hogy rendelkezik-e a vállalat elegendő erőforrással, technikai felszereltséggel, szaktudással, a terv végrehajtásához.

Ha mindezt már tudjuk, akkor lesz meghatározható, hogy a feladatok közül, melyeket kell mindenképpen saját erőből megoldani, milyen ütemezés szerint, és melyek azok, ahol külső szolgáltató igénybevétele indokolt (5).

A szisztematikus lépések tehát a következők:

1. Eszközpark összes elemének egyértelmű azonosítása – Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
2. Az eszközök osztályba sorolása
3. Optimális karbantartási mix kidolgozása – Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
4. Éves karbantartási terv összeállítása – Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
5. Erőforrások biztosítása – Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Jelen írásunkban csak az osztályba sorolással kívánunk foglalkozni, amennyiben Önt érdekli a többi téma kifejtése is kérjük, jelezze a fenti sorokban elhelyezett link(ek)re kattintva!

A berendezések fontossági osztályba sorolásának alapvető kérdése, hogy: mi lesz a meghibásodás következménye?

Úgy érdemes átgondolni a következő szempontokat, hogy feltételezzük, az adott berendezés pl. 48 órára váratlanul kiesik a munkából. Mire lesz hatása ennek az eseménynek?

• Pótolhatóság: amennyiben az adott berendezés által végzett feladatot másik géppel kell végeznünk lényeges, hogy a területen, a gyárban, másik telephelyen található-e az, vagy esetleg pótolhatatlan a berendezés.
• A hatás kiterjedése: csak az adott gépet érinti a leállás, vagy leáll egy egész gépsor, netán egy üzem, vagy egy egész technológiai folyamat, vagy akár az egész gyár.
• Üzleti kiesés: teljesíthető-e a megrendelés a kitűzött határidőn belül, vagy csak csúszással, esetleg kötbérrel fenyeget a határidő jelentős átlépése, vagy akár el is veszíthetjük a vevőt, ha nem szállítunk időben.
• Biztonsági következmények: a gép kiesés okozhat-e balesetet, vagy akár emberéletet is követelhet, netán tűz-, robbanásveszéllyel jár (vagy más módon több ember életét is veszélyeztetheti)
• Állapot: a berendezés milyen gyakran esik ki a munkából váratlan meghibásodás miatt. Pl.: évente egyszer, évente többször, havonta, heti/napi kiesések jellemzőek a gép üzemelésében.

Értékelve minden egyes eszközt a fenti szempont szerint, besorolhatjuk azokat célszerűen négy eszközosztályba:

Rendkívül fontos – RF

Fontos – F

Kevésbé fontos – KF

Karbantartásmentes – KM

Következő cikkünkben bemutatjuk, hogyan szabadít fel erőforrásokat és hogyan szolgálja a berendezések megbízható üzemelését ez a fontossági besorolás.

Szeretne a gyakorlatban már jól bevált módszereket alkalmazni? Nem próbálkozni akar, hanem valódi fejlődést elérni?

Vegye igénybe:

• kihelyezett képzéseinket, ha Ön kollégáit és alkalmazottait szeretné a módszeres és korszerű karbantartásba gyakorlati megközelítés során bevezetni
• támogatásunkat, karbantartás fejlesztési együttműködés során, hogy ne csak kísérletezgető, bizonytalan szárnypróbálgatásokat tegyen, de valóban ütemesen fejlessze karbantartási hatékonyságát!

Vegye igénybe szaktudásunkat, hogy karbantartását még hatékonyabbá tegye!

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, keresse Fekete Gábor karbantartás fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.