Karbantartási szó/fogalomtár

 

A/Á

Anyagpárna nyomásesés-vizsgálat (fröccsöntő gépek esetén): A korszerű fröccsöntő gépek gyakran alkalmazott önteszt eljárása, amelynek során adott anyagmennyiséggel feltöltik a gépet, majd nyomás alá helyezik, amelyet meg kell tartson a szerkezet meghatározott ideig. A csiga állapotára (kopottságára) lehet következtetni a nyomásesés idődiagramjából.

Auditképes karbantartás: a cikkben az autóipari szabványok betartását ellenőrző auditor által elismert karbantartási rendszert jelöl. Lényegében az ISO/TS16949-es szabvány, karbantartásra vonatkozó részének teljesülését érthetjük alatta (2014 tavaszáig, amikor is újabb ajánlás jelenik meg).

Autonóm karbantartás: más néven öntevékeny karbantartás gyűjti össze azokat a döntően napi rutinszerű tevékenységeket, amelyeket általában a gépkezelők végeznek el gépeiken/eszközeiken. Leginkább rendszeres, rutinszerű gondozási, ápolási, tisztítási és ellenőrzési feladatokat értünk alatta.

Állapotalapú karbantartás: lásd Taktikák

Átállás: egy gép/gépsor adott termékről másik termék gyártására átszerelése

Átlagos reakció idő: A karbantartás felé jelzett gépleállások/problémák és a javítás/beavatkozás megkezdéséig eltelő idő a karbantartás reakcióideje. Az átlagos reakció idő, egy gépre vagy gépsorra egy adott időintervallum összes reakcióidejének átlaga.

Áttervezés (mint karbantartási taktikai elem): lásd Taktikák

B

Berendezéselem: A korszerű karbantartási rendszerek új fogalma, amely egy összetett berendezés részletes, de nem túlzóan részletes felbontását teszi lehetővé. Egy berendezéselem minden önálló karbantartási egységet képező géprész, tehát például adott esetben egy hajtómotor lehet egy berendezéselem, amennyiben annak meghibásodása során ott helyben azt tovább nem bontják.

C/Cs

CEO: Chief Executive Officier, angol kifejezés rövidítése, amely elterjedten használatos. Jelentése a vállalat első számú vezetője.

Ciklusrend alapú karbantartás: lásd Taktikák

CMMS: Computerized Maintenance Management System, azaz Számítógépes Karbantartás Irányítási Rendszer. Cikkünkben gyűjtőfogalomként szerepel, amellyel általában hivatkozunk mindazon szoftverekre, melyek kifejezetten a karbantartás támogatására készültek (MegaMationn, SAP PM, Maximo … stb).

Csapatmunka: (karbantartás fejlesztése kapcsán) vállalatfejlesztési rendszerek alapelve, hogy minél nagyobb arányban be kell vonni a munkába minden érintettet. Ennek jó eszköze a csapatmunka, melynek során bizonyos fő témák köré egy-egy csapat szerveződik (3-7 fő), amely rendszeres találkozók során, tagjai számára meghatározott feladatokat oszt, és azokat a következő csapatülésen számon kéri, természetesen a két csapatülés között folyik a lázas munka.

D

Diagnosztika: Cikkeinkben a karbantartással összefüggésben minden esetben a gépek/eszközök műszeres (műszaki) diagnosztikai vizsgálatát értjük, amely lényegében gépek állapotvizsgálata műszerek segítségével. Fontos tudni, hogy az állapotvizsgálatok elterjedtebb módszerei a rezgésdiagnosztika, a termográfia, az ultrahangos vizsgálatok, mert ezek szinte minden, általános gépparkot üzemeltető cégnél bevethetők, de nagyon sok további módszer/műszer/mérési eljárás ismeretes, amelyek alkalmazása csak bizonyos iparágban, berendezés specifikusan értelmezhető, vagy kifizetődő (pl. rötngendiffrakciós vizsgálatok).

Diagnosztikai ütemterv: a legfontosabb és rendszeresen elvégzendő műszeres állapotvizsgálatokat leíró éves ütemezés, amely tartalmazza, melyik gépet, milyen eszközzel, milyen feltételekkel, illetve körülmények között, milyen rendszerességgel kell mérni.

E/É

Endoszkópos vizsgálat (karbantartásban): gépek alkatrészeinek üregeiben, gépek belső zárt tereiben alkotnak e technika segítségével képet az adott alkatrészek állapotáról. Jellemzően korróziós és hegesztési kötések vizsgálatainál alkalmazzák.

ERCM elemzés: Az RCM (lásd RCM) megközelítésre épülő berendezés elemzési módszer, amely megtartja annak előnyeit, de lényegesen egyszerűbben, és kevesebb idő alatt ad eredményt, ezáltal alkalmazható a gyorsan változó piaci környezethez igazodni kénytelen cégek eszközparkjára is.

Eszközpark: egy vállalat összes kulcsfontosságú és kevésbé fontos, valamint jelentéktelen műszaki eszközét (gépét, berendezését, szerszámait… stb.) értjük alatta.

Élettartam tervezés: a berendezések használhatóságának, az üzembiztos működés idejének megállapítására léteznek - álláspontunk szerint több szempontból is aggályos, kétes eredménnyel kecsegtető - módszerek, mint pl. az EHT számításai (elhasználódási tartalék számítások, egyenértékű üzemóra becslések... stb.). Ezek mára - bár tény, hogy bizonyos iparágak gépeire használhatók voltak - szinte alkalmatlanná váltak a tervezés támogatására, annyi a váratlan és dinamikusan változó körülmény a működés során. 

Érzékszervi diagnosztika: a műszeres gépállapot-vizsgálatok egy alternatívája, amely olcsó, szinte mindig rendelkezésre áll (ahol van kezelő a gép mellett), ugyanakkor nem reprodukálható és nem ad objektív eredményt, mivel itt az emberi érzékszervek által észlelt jellemzők rendszeres ellenőrzéséről van szó.

Éves karbantartási ütemterv: Minden vállalatnál lenni kell(ene) legalábbis a kulcsfontosságú berendezésekre kidolgozott karbantartási tervnek, amely leírja, mely berendezéseken mikor, milyen műszaki beavatkozásokat szükséges elvégezni. Részletezi a munkálatok erőforrásigényét, a szükséges alkatrészeket, és időt is. Kiváló alapot nyújt a karbantartás és termelés összehangolására, a két részleg együttműködésére.

F

Fejlesztési program: akár karbantartás- akár termelésfejlesztés területén, olyan projektjellegű feladattömeg végrehajtását értjük alatta, amelyet jól követhető időtervvel írunk le, hozzárendelve a szükséges erőforrásokat (többnyire csapatmunkát jelent) , meghatározva a fejlesztés célját és a fejlődést tükröző mérőszámot (annak becsült/elvárt változását) is.

Felmérés (karbantartási rendszeré): a karbantartási rendszer legfontosabb elemeit vizsgálva felmérjük, hogy a karbantartási rendszer milyen mértékben alkalmazza korszerű karbantartási elemeket, valamint azt is megjelenítjük, hogy 

Fiókraktár: lásd Mókusraktár

Forgási sebesség (karbantartási raktárkészlet): az éves anyagi jellegű ráfordításokat az aktuális készletértékkel osztva megkapjuk karbantartási raktárkészletünk forgási sebességét, s ha az adott időintervallum napjait osztjuk e sebességgel, akkor láthatjuk, mennyi idő alatt cserélődik ki a raktári készletállomány. Relatíve kis forgási sebességből arra követketethetünk, hogy túlkészleteztünk, a nagy forgási sebesség pedig utalhat megfelelően beállított készletmennyiségre, esetleg beszerzési nehézségekre is.  

G

Gemba: keleti kifejezés, jelentése a hely ahol a dolgok történnek. Mi termeléssel/karbantartással összefüggésben gyártóterületet, üzemet, gépsort értünk alatta. 

Géptörténet: egyszerűbb esetben naplózott hibák és javítási események rövid leírását tartalmazza, kronológiai sorrendben, azonban megfelelő szoftver (és ráfordítás) segítségével minden olyan esemény, amely a géppel kapcsolatos (meghibásodások, javítások, fejlesztések adatai, teljesítmény és kapacitás adatok, javításhoz felhasznál alkatrészek, azok beszállítói, a javítás során kezelendő veszélyesnek minősülő anyagok, javítást végző személyek...stb.) rögzíthető és visszakereshető belőle.

H

Halszálkaelemzés: klasszikusnak számító ok-hatás elemző módszer, amelynek alapos végrehajtásával, valamely jelenség bekövetkezéséért felelős összes lehetséges okot igyekszünk azonosítani.

Hibakeresés (célzott): lásd Taktikák

Hibáig üzemelés: lásd Taktikák

Hibaelőjelek: rendellenes hangok, zörejek, zajok, rezgések, a szokásostól eltérő melegedések/hőérzet, a gép mozgásában látható "akadozás", szivárgások, egyszóval minden rendellenes/szokatlan jelenség, amely a berendezés működése során felléphet, és szinte bizonyosan elhasználódásra, kezdődő hibacsírára utal.

I

Inaktív tételek (karbantartási anyag): a karbantartási raktárkészlet azon tételei, amelyek már "régóta" vannak a raktárban. Az időkorlát megállpítása során több szempontot érdemes figyelembe venni. Gazdasági szempontból sok esetben az egy (max. két) évnél régebben nem mozdult tételeket tekintik inaktívnak, ugyanakkor lehetnek olyan alkatrészek, amelyek esetében akár hosszabb ideig is érdemes készletet tartani (pl. egyes CNC gépek főorsó csapágyainak készletezése indokolt lehet, ugynakkor azok minőségét bizonyos gyártók csak maximum 3 évi tárolásig szavatolják). Az inaktív tételek túlkészletezésre utalhatnak, amelynek lehet oka a rosszul felmért tartalékalkatrész szükséglet (túlzott óvatosság), de lehet akár az elmúlt időszak hatékonyabbá vált javítási és/vagy karbantartási tevékenysége is (már nem szükséges az alkatrész/részegység).

Inspekciós körút: relatíve nagy eszközpark, vagy kevés kezelő esetén, főképp olyan eszközök üzemeltetése során, amelyek kezelő jelenléte nélkül üzemelnek, szokás ellenőrző listákat készíteni, és azokat egy körúttal bejárható módon egymás után illeszteni. Tipikusan az energetikai, légtechnikai egyéb "szolgáltatási" rendszerek egyes elemei ilyenek, amelyek egymástól fizikailag is elkülönülten kerültek elhelyezésre.

J

K

Karbantartási mix: az egyes karbantartási alaptaktikák tudatosan meghatározott keveréke

Kádgörbe: a berendezések életkora és meghibásodásainak gyakorisága közötti összefüggést mutatja, melynek három jellemző szakasza a "bejáródási szakasz", az "üzemi időszak", "kifáradás, vagy öregedési szakasz" a merev ciklusrend alapú karbantartási taktika elméleti hátterét adja. Sokáig volt a karbantartás szervezésének kiidulási alapja, mára azonban egyértelműen fény derült az elmélet hiányosságaira, így arra is, hogy nem képezheti egyedül ez a megközelítés egy hatákony karbantartási rendszer alapját.

Kenésmenedzsment: A kenési feladatok összességét, az alkalmazott kenőanyagok kiválasztását/utánpótlását/raktározását, a kenési tervet, a kenési állapot ellenőrzését egyszóval a kenési feladatkör irányítását, szervezését értjük alatta cikkünkben.

Kenési (ütem)terv: a kenési ütemterv írja elő éves időtávban, mikor, milyen kenőanyaggal, milyen módszerrel, milyen gyakran, mely ponton, mit kell kenni és kinek.

Kifogyási események (karbantartási anyag): a karbantartási anyagok készletezésének egyik legjelentősebb hibája, amikor egy szükséges alkatrész éppen nem található meg a raktárban, mert elfogyott. Emiatt áll a javítás, és a termelés várakozik. Fontos, hogy több olyan tétel is lehet, amelyből éppen egy darab sincs a raktárban, ugyanakkor ezek nem feltétlenül készletkifogyási események.

Koncepció váltás (mint taktikai elem): lásd Taktikák

Kritikus gépek: A vállalat teljes eszközparkjából (az irodai WC Jakab-szelepétől a kulcsfontosságú termelő gépig) ki kell válogatni azokat, amlyek az üzletmenetre, profitra döntő befolyást gyakorolhatnak, amennyiben tönkremennek. Erre több módszer is ismert, de mint minden általános szabály esetén, itt is jobb kiindulásnak tekinteni egy-egy máshol bevált elemzést, és arra alapozva saját priorizálási metódust kell/érdemes kidolgozni.

Kritikusság-becslés: egy berendezés összes elemét állíthatjuk fontossági sorrendbe e módszerrel aszerint, hogy milyen befolyást gyakorolnak az elemek és azok hibái a teljes berendezés működésére, végső soron a termelésre.

L

Lean: karcsúsított, veszteségektől mentes gyártás. Először az MIT Sloan School of Management hallgatója J. Krafcik használja Triumph of the Lean Production System (1988) dolgozatában. Ebben gyakorlatilag leírja a korabeli amerikai vélekedéssel szemben - miszerint a japánok azért sikeresek  autóikkal, mert politikusaik házalnak velük országról-országra - a siekerek kulcsa a veszteségektől mentes termelési rendszerükben rejlik.

M

Megbízhatóság (gép/géppark): általában a váratlan leállásoktól, műszaki hibáktól mentes üzemelés kérdéskörét összefoglaló fogalom. (cikkeinkben ilyen értelmeben használjuk)

Megelőző karbantartás: PM, preventive maintenance: az angolszász nyelvterületen a merev ciklusokra alapozott karbantartási taktika neve.

Mérés/Mérőszámok a karbantartásban: a karbantartási szakirodalom több, mint százféle mérőszámot ismer, ugyanakkor van közöttük néhány általánosan elterjedt is, ezek az MTBF (meghibásodások között átlagosan eltelő idő), MTTR (a javítás átlagos időszükséglete), Átlagos reakcióidő (a karbantartás hibabejelentésekre való reagálásának képessége), (Műszaki)Rendelkezésre állás, átlagos üzemelési idő.

Mókusraktár: olyan karbantartási anyagok, alkatrészek tárolóhelye, amely a vállalati raktári rendszer látókörén kívül esik, szokásos szinonímája még a fiókraktár.

Műszaki diagnosztika: lásd Diagnosztika

N

Nagyjavítás (éves): évenként egyszer, hosszabb termelési szünettel - jellemzően egy-két hét - megoldható javítási, felújítási feladatok összessége. Itt többnyire a berendezések komolyabb megbontását igénylő feladatokat végzik el. Érdemes tudni, hogy az állapot alapú taktika - egyértelmű előnyei miatti - térnyerésével, egyre inkább visszaszorulóban van a "nagyjavítás", "nagykarbantartás".

Negatív spirál a karbantartásban: A gyenge rendelkezésre állás miatt, a termelési tervek nem teljesülnek, csúsznak a következő tervezési időszakra. Emiatt a termelés tervezésért és működtetésért felelős csapat minden időt a gyártásnak rendel alá, még a terveztt karbantartás idejét is elveszi, ami természetesen tovább romló gépállapotot eredményez, ez pedig még további termelési kapacitásvesztést okoz. Ilyenkor a vezetőségnek fel kell ismerni, hogy ez a folyamat csak úgy állítható meg - és fordítható visszájára - ha rendszerszintű beavatkozást hajtanak végre, és a tervezett karbantartási eseményeket soha nem hanygolják el. Az azonban lényeges, hogy a karbantartás a valóban kritikus pontokat kezelje.

Normázás: cikkünkben adott tevékenység normaidejének megállapítása vonatkozásában használjuk, utalva arra, hogy a kilencvenes évek elejéig a karbantartási tevékenység értékelésében főként a nomraidők megállapítása-betartása, volt az uralkodó nézet. Ez változott meg napjainkra gyökeresen, hiszen átvette a helyét a menedzsment szemléletű értékelés, amely a karbantartás eredményességét főként a termelési képességek változásán(javulásán) keresztül értékeli.

O/Ó

OEE: hatékonysági mutató, amely alapvetően a berendezésekhez köthető veszteségeket tükrözi, nem célja a szervezési veszteségek megjelenítése. Összetevői a rendelkezésreállási mutató (RM), a teljesítmény mutató (TM) és a minőségi mutató (MM), számításának (egyik) módja OEE=RM x TM x MM

Olajvizsgálat (Olajanalízis): valamely berendezés kenőanyagtöltetéből vett minta alapos vizsgálatát jelenti, melynek során erre felkészült laborban a szilárd részecskék számát, azok anyagi minőségét azonosítják, az adalékok jelenlétét, az olaj savszámát, degradációjának mértékét (és még számos más jellemzőt) állapítják meg. Célja (az elterjedt rossz ipari gyakorlattal szemben) nem a kenőanyag csere szükségességének megállapítása, hanem a berendezés tönrkemeneteli folyamatainak korai felismerése az olaj állapotán, tulajdonságainak változásán keresztül.

Ö/Ő

Öntevékeny karbantartás: lásd Autonóm karbantartás

P

Pareto-szabály: Vilfredo Pareto olasz közgazdász nevéhez kötődik, ismeretes még 80-20 szabályként is. A karbantartásban a berendezések hibatüneteinek és a hibák okainak kapcsolatát világítja meg. Ugyanis a hibák (tünetek) 80%-áért az összes lehetséges hibaok kb. 20%-a felelős.

PF elmélet: Az állapotromlási folyamatok leírására használják, vagy másnéven a hibakifejlődés időfüggvénye, ahol a P a potenciális hiba pontja, mig F a funkcióvesztés pontját jelöli az állapotromlási görbén. Felhasználása az ellenőrzések, beavatkozások tervezésénél szokásos.

PDCA: Deming ciklusként is ismert ez a probléma megoldási körfolyamat, lényeg Plan tervezz - Do hajtsd végre - Check ellenőrizd az eredményedet - Act vond le a tanulságokat és fogalmazd meg a szükséges akciókat (újra tervezés/végrehajtás/ellenőrzés, vagy kiterjesztés...stb.).

PM: preventive maintenance, megelőző karbantartás. Az angolszász nyelvterületen a merev ciklusokra alapozott karbantartási taktika neve.

Prediktív karbantartás: lásd Taktikák

R

RCM: Reliability Centered Maintenance, Megbízhatóság Központú Karbantartás, olyan karbantartási megközelítés, amely egy összetett berendezés minden egyes alkatrészének összes funkciózavarát illetve annak lehetőségét számba veszi és karbantartási módszereket keres e funkciózavarok kiszűrésére/elkerülésére. Használata elsősorban légiközlekedési eszközök, haditechnika, energetika/atomenergetika, vegyipar területén lehet hatásos, termelőipari környezetben alkalmazása az eredeti formában szinte lehetetlen.

Reaktív karbantartás: A hibáig üzemelés eseménykövető jellegére utal, hiba következik be és erre reakcióként javító beavatkozás történik.

Rendelkezésre állás: Adott berendezés azon képessége, hogy a használni kívánt időtartamhoz képest, mennyit volt képes valójában üzemelni hiba/leállás nélkül.

Repedésvizsgálat: roncsolásmentes anyagvizsgálat, amelynek során fémekben keletkezett repedéseket lokalizálnak. Többféle módszer ismeretes erre: mágneses, penetrációs, örvényáramú, akusztikus emisszión alapuló.

Rezgésdiagnosztika: műszeres gépállapot vizsgálat, melynek során a szakember a berendezések rezgésének mérésvel gyűjt adatokat, majd azt elemzi és szabványokra valamint saját tapasztalataira támaszkodva ad szakvéleményt egy gép belső részeinek állapotáról. Mindezt a berendezés leállítása nélkül teheti.

Rogers őrnagy 4. szabálya: Robert Rogers brit őrnagyot tartják a korszerű reguláris hadsereg alapelveit lefektető hadvezetőnek, aki az amerikai gyarmati háborúk idején szerzett érdemeket. Napjainkban a kanadai Queen's York Rangers és az amerikai U.S. Army Rangers egyaránt alapítójaként tekint Rogersre. Harcászati szabályait Rogers' Rules of Ranging című írásában foglalta össze, amelynek korszerűsített és az üzleti életre vonatkoztatott változatait vezetési iskolákban oktatják. A téma iránt érdeklődőknek ajánljuk Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró című regényét. A Rogers-féle négyes számú szabály: "Tell the truth about what you see and what you do. There is an army depending on us for correct information. You can lie all you please when you tell other folks about the Rangers, but don't never lie to a Ranger or officer." Mondj igazat arról amit láttál és amit tettél. A hadsereg számít a korrekt információinkra. Bármikor hazudhatsz másoknak a Rangerekről, de soha ne hazduj egy Rangernek, vagy egy felettesnek." Ennek a vezetéstudományban megfogalmazott változata: Tévedni lehet, de hazudni tilos!

Röntgen diffrakciós vizsgálat (karbantartásban): olyan roncsolásmentes anyagvizsgálat, amellyel fémek szerkezeti hibáit, azok károsodását (pl. erőművek hőcserélőinek csőfal-elvékonyodását), vagy például hegesztett kötések megfelelőségét ellenőrzik.

S/Sz

Számítások (karbantartás tervezési elvek, EHT): azon karbantartás tervezési alapelv, amely a berendezések megtervezhető állapotromlásából kiindulva szeretné meghatározni az egyes karbantartási események idejét, és szakmai tartalmát. Lényeges eleme az EHT, az elhasználódási tartalék kiszámítása, (teljes, felhasználható és maradó EHT), valamint az elfogadható hibahatár meghatározása. Mi ezt a megközelítést nem tartjuk a gyakorlatban követhetőnek, mivel számos változó körülményt (anyag, felhasználó, környezet, igénybevétel..stb.) előre, tervezőasztalon képtelenség figyelembe venni.

Szellőztető szűrő: Hidraulikus rendszerek, vákuumrendszerek olajtartályának levegőztető nyílására szerelik ezeket az egységeket, ugyanis a tartályban működési módtól függően változik az olaj szintje, emiatt az nem lehet hermetikusan zárt. Ugyanakkor e rendszerek legnagyobb ellenségei, a levegő páratartalmából az olajba kerülő víz, és egyéb szennyződés (por), melyeket feltétlenül kívül kell tartani a rendszeren.

Szigetszerű beavatkozások (karbantartás vagy más vállalati rendszerbe): Az olyan fejlesztési erőfeszítések, melyeket nem rendszerben gondolkodva terveznek/valósítanak meg, elszigetelt eredményeket fognak hozni, nem ritkán valamely más terület/jellemző rovására érnek el (általában ideiglenes) javulást a célterületen. Az effajta elszigetelődés nem pusztán fizikai értelemben vett, területi elkülönülés lehet, de sziget szerűnek kell tekinteni a széles területen megvalósított, de csak részcélokat/részelemeket felállító erőfeszítéseket is.

Szivárgásvizsgálat: lásd ultrahangos szivárgásvizsgálat

Stratégia (karbantartási): leírja, hogy egy vállalat karbantartási részlegének működése az adott belső környezettel (munkaerő, szaktudás, eszközök, rendszer...stb.), hogyan állítható a vállalti célok szolgálatába a külső környezet figyelembe vételével.

T/Ty

Taktikák: azok a karbantartási megközelítések, amelyek leírják, hogy egy adott eszköz karbantartását, milyen módon kell megvalósítani. Három alapvető taktika ismert, a hibáig üzemelés, a ciklusrendre alapozott karbantartási (erre hasonlít a TMK leginkább) és az állapot alapú karbantartási taktika. Ezeket sok esetben a magyar nyelvű szakirodalomban karbantartási stratégiáknak nevezik, ezzel azonban nem értünk egyet, mi következetesen a karbantartási taktikák kifejezést használjuk. További taktikák még a célzott hibakeresés (főleg védelmi rendszerek esetében), bár ennek alkalmazását gátolja, hogy működésbe hozva az adott rendszert, a termelés újraindítása sokszor jelentős időt igényel. Ezen kívül taktikai elemnek tekintjük az újratervezés/módosítás/koncepció váltás megközelítéseket, ha alátámasztható (pl. ERCM elemzés), hogy a vizsgált berendezéselem megbízható üzemelését semmilyen taktika nem képes garantálni.

Távdiagnosztika: a műszaki/műszeres gépállapot vizsgálatok azon vállfaja, ahol az érzékelők valamint a jelek kiértékelésével megbízott, abban tapaasztalt személy között fizikailag nagy a távolság, így az értékelendő jelek pl. internet hálózaton keresztül jutnak el a diagnosztáig. Ő elemez, véleményt alkot a gép/rész állapotáról, majd szakvéleményét interneten/telefonon közli a felhasználóval. Előnye, hogy nem kell a diagnosztának jelen lenni az adatgyűjtás során, emiatt olcsóbb lehet ez a megoldás, ugyanakkor épp ez a legnagyobb veszélye is alkalmazásának, hiszen a helyszínen a kezelővel beszélgetve a gépet szemrevételezve/meghallgatva olyan információk gyűjthetők be pillanatok alatt, amelyekhez az elemzés során számításokkal, jelek összevetése útján, történeti adatok tanulmányozásával, azaz sokkal több munka, vesződség árán lehet csak hozzájutni. És adott esetben még így is elkerülheti a figyelmét az elemzőnek egy-egy a helyszínen nyilvánvaló probléma. (pl. mert járulékos rezgések vannak jelen a mért pontokon).

Technológiák (karbantartási): ide értünk minden olyan szerelési, szaktudásbeli, eszközbeli fekészültséget, amellyel adott karbantartási részleg a problémák megoldására berendezkedik. (szerelési eljárésok/eszközök, a hibakereső teszteljárások, javítási technológiák... stb.)

Termográfia: diagnosztikai eljárás, amellyel gépek állapotáról lehet meggyőződni. Lényege, hogy ahol a hőmérséklet, vagy hőmérséklet különbség információt hordozhat, ott egy erre kialakított, infravörös érzékelővel ellátott kamerával képet készítenek. A kamera az infravörös képet hamisszínképpel jeleníti meg a kijelzőjén, vagy számítógép monitoron, amelyből az értékelést végző kövekeztethet arra, hogy van-e hiba és ha igen akkor milyen eredetű. Leggyakrabban villamos kapcsolóterek/szekrények hibáinak felderítésében használatos, de sok más területen is hasznát veszik. (gyógyászat, KF, haditechnika...stb.). A hamis színkép egyik leggyakrabban használt színkombinációjában, a kék színárnyalatok relatíve hidegebb, míg a vörös színárnyalatok(egészen fehérig) relatíve melegebb felületeket jelentenek.

Tisztítás/vizsgálati rendszer (TV rendszer): A gépkezelők karbantartási feladatait összefoglaló, napi/műszakos rutinmunkákat előíró feladatsor, és a hozzá kapcsolódó dokumentálási, ellenprzési és beavatkozási rendszer.

Tíz százalék szabály: karbantartás szervezési empirikus szabály, amely szerint az egyes tervezett események elcsúszását korlátozni kell. Az elcsúszás megengedhető határát a két esemény közötti időszak 10%-ánál érdemes meghúzni. Tehát egy 24 hetenként tervezett karbantartási esemény végrehajtása a kitűzött időponthoz képest (pl.) +/- két hetet csúszhat. Ha több a csúszás a megengdettnél az egyértelműen a berendezés alulkarbantartását jelenti, kerülendő.

TMK: Tervszerű Megelőző Karbantartás, az 1950-es évben, Magyarországon központi utasításra bevezetett karbantartási megközelítés, amely a berendezések élettartam számításain alapszik. Néhány helyen még mindig ragaszkodnak e megközelítéshez, számos helyen bizonyította azonban, hogy csupán erre a megközelítésre alapozni egy karbantartási rendszert, gazdaságtalan, és nem garantál üzembiztonságot.

Tömörségvizsgálat: cikkünkben a gáztömörség illetve folyadéktömörség hibáinak felderítését értjük alatta.

TPM: Total Productive Maintenance, Teljeskörű Hatékony Karbantartás. Öt alapvető területe az Autonóm karbantartás, a Karbantartás fejlesztés, a Berendezés fejlesztés, az Oktatás/tréning/motiváció, és a Veszteségforrások visszaszorítása. Minden témakör mögé egy-egy csapat szerveződik, és több éves jól meghatározott programot teljesít. A rendszert oszlopos épülettel szokás ábrázolni, melyben az oszlopok az egyes fő témakör csapatait jelképezik.

Trendelemzés: idősorban rendelkezésre álló adatok elemzésénél ajánlott használni, elsősorban előretekintő elemzésnél, de adott változások lényegességének eldöntésére is alkalmas. Karbantartással kapcsolatban a karbantartási mérőszámok változásainak nyomonkövetésére, értékelésére használjuk, mivel alkalmas arra, hogy a karbantartási szervezet figyelmét/reakcióit a valódi problémákat tükröző, trendszerű változások mögött meghúzódó okokra irányítsa.

Tribológia: az egymással kölcsönös mozgási viszonyban lévő felületeket kutató tudományág, a súrlódás, kopás, kenés tudománya.

Túlkarbantartás: akkor beszélünk erről, amikor feleslegesen bontanak meg berendezéseket, túl gyakoriak az egyes tervezett beavatkozások, túl sok erőforrást használ fel egy vállalat a karbantartás során. Meglepő lehet, de tapasztalataink szerint a legtöbb, még nem korszerűsített karbantartási rendszerű cégnél egyszerre lehetünk tanúi az alul- és a túlkarbantartottságnak. Mivel a munkálatok tervezése nem korszerű elvek mentén halad, ezért nem a kritikus pontokon avatkozik be a karbantartás, és nem a szükséges gyakorisággal, sokszor indokolatlan mértékben.

Tűzoltó jellegű karbantartás: Az olyan karbantartási rendszert illetik legtöbbször ezzel a jelzővel, amelyik nem képes kitörni a napi problémák/meghibásodások fogságából, folyton a hibákra kell reagálnia, és jellemzően nem, vagy alig marad ideje a tervezett feladatokra. A pusztán hibáig üzemelésre alapozott karbantartás legtöbbször ide vezet.

U/Ú

Ultrahangos szivárgásvizsgálat: sűrítettlevegő vagy egyéb technológiai gáz- és gőzrendszerek tömítetlenségi, szivárgási helyeinek felkutatására, és pontos lokalizálására szolgáló mérési módszer. Lényege, hogy a szivárgó gáz turbulens áramlásai miatt, ultrahang tartományban rezgés keletkezik, amelyet lényegében egy speciális mikrofonnal ellátott műszerrel észlelünk. Erősebb hangintenzitás közelebbi zajforrást, azaz közelebbi szivárgási helyet jelent. (akár a rádió iránymérés esetében)

Ü/Ű

Ütemezett karbantartási feladatok: az ellenőrzések, vagy észrevételek nyomán azonosított hibaelőjelek, kezdődő meghibásodások nem azonnal kerülnek javításra, hanem a javítási feladatot egy rövidebb termelési szünet idejére ütemezik. Nem összetévesztendő a tervezett karbantartással.

V

Vészforgatókönyv (karbantartási beavatkozáshoz): hibáig üzemelés taktikájánál ajánlatos vészforgatókönyvet kidolgozni azért, hogy a váratlanul bekövetkezett hiba esetén legyen egy előre kijelölt "útja" a javításnak/alkatrész beszerzésnek. Nem minden hibáig üzemeltetett gép/alkatrész esetére szükséges ilyet kidolgozni, egyedi döntés kérdése.

X/Y

Yield: Kihozatali mutató, amely az elméletileg lehetségeshez hasonlítja a ténylegesen legyártott termékmennyiséget.

Z/Zs



Az ICG Stádium Kft. főbb tevékenységei:

2021. ICG Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium