9. rész: Karbantartás újratervezése

„Micsoda?! Nem volt elég egyszer a részletes tervkidolgozás, minden évben újra kell az egészet készítenünk? Minek?!” Aki ezt a kérdést felteszi talán nem vett részt az első terv összeállításán sem…

Hiszen semmi sem örökéletű! A berendezéseink, a technológia, a termelés, a vevői igények, az árkondíciók, a beszállítók szerepe és minősége, a beépítésre kerülő gépelemek minősége, a karbantartási technológia mind-mind változhatnak egy év alatt. Ugyanakkor, aki fáradtságot nem kímélve dolgozott azon, hogy a műszaki szakembergárda éves tevékenységét összefoglalja, maga is könnyen átláthatta, hogy egy efféle terv bármily hatékony, semmiképp sem hosszú évekre, évtizedekre szól. Ha a terv jó volt és a körülmények nem változtak jelentősen, akkor ez az újratervezés persze „gyorsan letudható”, de vakon, a terv felülvizsgálata nélkül abban bízni, hogy nincs változás, erős tévedés. Hogyan is lehetne évekre előre tervezni, amikor a karbantartási keretet, a kasszát, amiből gazdálkodhatunk, azt is egy évre kapjuk.

Szükséges tehát minden évben, felkészülve a következőre, tüzetesen átvizsgálni, és a szükséges pontokon megújítani tervünket. Selejtezésre kerülhettek berendezések, akár egész sorok is, újakat vásárolhatott a vállalat, vagy éppen a gondosan felépített új karbantartási rendszer hozta meg a tőle várt sikert, és ennek eredményeképp a berendezéseken más szellemben kell a műszaki beavatkozásokat végezni. Igen valószínű, hogy több alkalommal, de rövidebb ideig tartó akciókkal sikerül eszközeink magasabb rendelkezésre állásáról gondoskodnunk, amely összességében kevesebb javítással/állással töltött időt jelent.

A hiba fogalma is átalakul a korszerű karbantartási megközelítések alkalmazásának első évében. Hiszen, azt megelőzően nem ritkán hosszú ideig tartó, másodlagos, harmadlagos károsodásokkal járó nagy meghibásodások fordultak elő, jellemzően váratlanul! Míg az új rendszert működtetve, és a hibaelőjelekre IS koncentrálva, jó eséllyel tapasztaljuk, hogy az első pár hónap alatt sikerül az elhanyagolt gépeket felújítani, majd a rendszeres tevékenységeknek köszönhetően nem is romlik le lényegesen az állapotuk. Megszűnik (vagy legalábbis drasztikusan visszaszorul) a váratlan hiba – persze nem egy csapásra – lesz viszont sok apró feladat, amelyet könnyen, gyorsan, kis költséggel el lehet, de el is KELL végezni! Adott esetben nagyleállások hagyhatók el, vagy ütemezhetők két-, három- vagy akár ötéves gyakorisággal, szemben az eddig elkerülhetetlennek hitt éves nagyjavítási igénnyel.

„Miből éljük túl az utolsó hónapokat?”, vagy „Vajon mit vásároljuk meg (csak hogy ne maradjon pénz a büdzsében)?”

1.ábra Ugye Önnek sem mindegy, mi okoz fejtörést a negyedik negyedévben?

A vállalatok jelentős része ugyan már elhagyta az évenkénti nagyjavítást, de annak helyét főleg a tűzoltás vette át. Egyetértünk azzal, hogy a nagyjavításokat el lehet hagyni vagy jelentősen ritkítani, de ne a tűzoltást, hanem a tervezettséget és a sok kis „finom megelőzést” válassza alternatívául. Sokan meglepődnek, hogy hány vállalat (köztük gépipari, vegyipari, energetikai cégek) tért már el az évenkénti nagyjavítások/leállások rendszerétől az Új Karbantartási Rendszerre! Mindeközben nemhogy romlott, de éppen javult a berendezéspark rendelkezésre állása, és csökkentek karbantartási költségeik. E vállalatok számára ma már nem jelent kihívást „kijönni” a büdzséből! Arra keresik a választ minden év végén, hogyan tudják az éves keretből megmaradó pénzüket további hatékonyságot eredményező műszerekre, képzésre, új karbantartási technológiákra költeni! Irigylésre méltó, de elérhető helyzet.

…ami Öntől csak egy karnyújtásnyira van!

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, keresse Fekete Gábor karbantartás-fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.