26. rész: Éves „nagy” karbantartás. Korszerű vagy sem?

A korszerű karbantartási rendszerek alkalmazásával egyre több cégnél csökken a jelentősége az éves nagyleállás idejére tervezett javítási munkáknak, vagy egyszerűen a nagykarbantartásnak. Több vállalat meg tudta növelni a nagyjavítások között eltelt időt például két, három vagy öt(!) évre, sőt arra is akad példa hazánkban, hogy teljesen elhagyták ezt a módszert - példákért keresse a Kedves Olvasó a szerzőt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy e cégeknél nincs nagyobb mérvű megbontás, vagy felújítási munkálat. De akkor mit jelent? És vajon minden hatékonyan működő vállalatnál célul kell kitűzni, hogy ne legyenek nagykarbantartási események?

Tény, hogy az alkalom szinte kínálkozik sok helyen, hiszen - függően az iparági/technológiai. stb. sajátosságoktól - többnyire nyáron adják ki a szabadságokat a termelés számára, ekkor szabadul fel a géppark, a karbantartás "rávetheti" magát. Olyan iparág is akad, ahol hatóság írja elő a különféle vizsgálatokat/felújításokat, attól eltérni nem lehet. 

Ugyanakkor a korábbi karbantartási felfogás a gépek és alkatrészeik élettartamának meghatározásán alapult, pontosabban az élettartam meghatározhatóságának teóriáján (kádgörbe). Ebből aztán a karbantartás felújítási/javítási ciklusidőket generált, és "ha már úgyis leállunk, akkor majd ezt is meg azt is elvégezzük" alapon, mintegy összetorlódtak a különféle feladatok erre az időre. Ez tűnt hatékonynak.

1. ábra Kádgörbe: Egy adott eszköz meghibásodási gyakorisága az idő függvényében

A kilencvenes évek elejére kiderült, ez a szervezési mód nem, illetve egyre kevésbé gazdaságos, és az elméleti előnyei sem jelentkeznek. Ez volt az egyik kiindulópontja az állapot alapú megközelítésnek, amely nem élettartam-tervezésre, hanem a berendezések tényleges állapotának felderítésére, valamint az állapotromlás előrejelzésére épül (állapot alapú karbantartás). (Lásd még előző cikkünkben ISO-TS 16949 prediktív karbantartás). Tény, hogy az állapotvizsgálat nem minden gép/gépelem esetében kivitelezhető könnyen, sőt akad olyan berendezéselem is, amelynél csak irreálisan nagy költség és erőfeszítés árán lenne megoldható. Azonban ahol használható, ott egyben rendkívül hatékony is!

2. ábra A prediktív karbantartás legfontosabb eszközei: termokamera, rezgésanalizátor, ultrahangos szivárgásvizsgáló, tengelykapcsolat beállító műszerek

 Csakhogy továbbra is vannak olyan feladatok, amelyhez a berendezések nagymértékű megbontására van szükség. Ilyenkor nem ritkán ismeretlen belső felépítéssel, még nem tapasztalt hibával kell szembenézni, amely előrevetíti, hogy a javítás akár több napig is eltarthat. Jogos érvelés az, mely szerint az ilyen nagy megbontással/leállással járó, de ütemezhető feladatokat egy hosszabb leállás idejére érdemes betervezni. (De mindezt PDCA elven!) Sőt maguk a korszerű karbantartási rendszerek is tartalmaznak nagyobb leállást igénylő elemeket, mint például évenkénti alapos tisztítással egybekötött állapotfelmérést. A probléma, vagy inkább veszély a feladat gyenge menedzselésében rejlik. Ugyanis a felkészülésnek jóval korábban meg kell kezdődnie, érdemes tehát szabványfolyamatot készíteni, amely meghatározza, melyek a teendők a hatékony éves (nagy) karbantartással.

3. ábra "Engem te ne taníts, nagyfülű!" "...hengerfejszelepszárszakadása van!" Vajon ki a hibás, a félőrült "szerelő", vagy Mézga Géza? Részlet "A Mézga Család különös kalandjai" c. rajzfilmsorozatból

Amennyiben, ha nem elég hatékony a felkészülés és/vagy a végrehajtás, és elmarad a várt eredmény, vagyis - a visszaindulás nehézségei utáni - tartósan megbízható működés, akkor bizony a vezetőség bizalma is meginog a nagykarbantartást illetően.

Akkor most hagyjuk el, vagy ne hagyjuk el az évenkénti nagykarbantartást?

Tény, hogy ahol erre külön hatósági előírás nem kényszerít, vagy pedig az elhasználódás, esetleg a tevékenység idényjellege nem szorít ilyen korlátok közé, ott érdemes célul kitűzni a hatékonyság fejlesztése során az évenkénti nagykarbantartási feladatok karcsúsítását. Elhagyni az egész eseményt egyik évről a másikra aligha lehetséges, ugyanakkor két-három (esetenként négy) év alatt felfejleszthető a karbantartási és termelési rendszer arra a szintre, ahol már az évenkénti leállások feladattömege, és így hossza is jelentősen megrövidül, vagy akár két évre is nyújtható a nagykarbantartások közötti idő.

Ahol még szükséges végrehajtani ezt a karbantartási aktust, nemcsak érdemes, de kötelező az alapos felkészülés, valamint a végrehajtás kontrollja, továbbá az önértékelés/önfejlesztés a tapasztalt hiányosságok alapján. Alapvetően léteznie kell a fent említett szabványfolyamatnak, amely jól leírja a nagy karbantartást, elkülönítve és részletezve a felkészülési időszak teendőit, a végrehajtást közvetlenül megelőző kritikus időszak egyes feladatait, magát a végrehajtást és az utólagos értékelést és fejlesztést.

Tehát a válasz: Kevés kivételtől eltekintve (ezek: hatósági előírások, vagy idényjellegű tevékenységek) szinte mindenütt érdemes kitűzni az évenkénti nagykarbantartás feladattömegének karcsúsítását, majd az időköz kitolását (két, három, vagy még több évre), végül akár a rendszeres nagykarbantartás teljes elhagyását is meg lehet célozni. Azt hiszem érthető a Kedves Olvasós számára, hogy a feladattömeg karcsúsítható egyes elemeinek puszta elhagyásával (negligálásával), de ez garantált kudarchoz vezet! Tudatosan kell kialakítani a karbantartási mixet, amelyben az állapotalapú (prediktív) karbantartási taktikát kell nagyon nagy súllyal szerepeltetni! Ez segít abban, hogy a nagykarbantartás során már kevesebb feladattal kelljen szembenézni. Ugyanakkor egy jól szervezett és jól irányított, majd a hibák alapján szisztematikusan fejlesztett nagykarbantartás igenis lehet hatékony, és lehet egy korszerű karbantartás része. Ha azonban pusztán az élettartam-becslési (TMK) teóriákra alapul és az állapot alapú megközelítés nem/alig kap szerepet az éves karbantartás során, akkor az ilyen karbantartási rendszert - még a legjobban szervezett javítási munkálatok esetén is - összességében korszerűtlennek tekinthetjük!

Amennyiben az Ön cégénél is nehézségeket okoz az éves karbantartás, ha annak során elmaradnak feladatok, ha a visszaindulás hete(i)re borítékolható a sorozatos gépleállás és a gyenge kihozatal/teljesítmény, akkor talán Önöknél is hatékonyabbá tehető az éves karbantartás folyamata. Karnyújtásnyira a segítség!

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, keresse Fekete Gábor karbantartás-fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.