34. rész: Elektromos rendszerek karbantartása

Mit tehet egy termelő vállalat az elektromos rendszerei érdekében? Alkotható az elektromos rendszerekre is tervezett karbantartás? És mit kell tartalmaznia? Elegendő a termokamerás vizsgálatsorozat, a csavarok meghúzása, a kapcsolótér/szekrény rendszeres kitakarítása? Minden további feladat csak korrektív, javító karbantartással kezelhető?

Sok vállalatnál jelentenek gondot az elektromos rendszerek okozta meghibásodások.

Van ahol az energiaellátás bizonytalansága („kapun belüli” elemek sorozatos hibái) miatt adódik sok váratlan termelés kiesés, van ahol az elektromos betáplálások („betápszekrényekben található” alkatrészek) meghibásodásai jellemzőek, megint máshol egész egyszerűen a termelő berendezésekben felhasznált kábelek, vagy érzékelők hibái miatt állnak órákig. Vajon az elektromos meghibásodások tényleg előre láthatatlanok? Valóban nincs semmilyen előjele ezeknek, és nincs semmilyen tesztmódszer, vizsgálat, vagy ciklusrend, amely segítene kezdődő meghibásodások felkutatásában? 

Érdemes tudni, hogy az IEEE erre vonatkozó tanulmányában feltárja, hogyazok az elektromos berendezések, melyeknek alkatrészeire nem működik megelőző karbantartás, kb. háromszor annyi meghibásodást szenvednek el, mint azok, amelyekre kialakítottak és működtetnek.

Az eszközpark

Először is össze kell gyűjteni, mely eszközökért felelős a villamos szakemberek csapata.

Ide tartoznak az energiaátvitel bizonyos – a termelő vállalat tulajdonában/kezelésében álló - elemei (pl. oszlopkapcsolók, transzformátorok, terhelésszakaszolók, erőátviteli kábelek, bizonyos biztonsági elemek a gerinchálózaton, ezek tartószerkezetei, kábelaknák és kábelcsatornák… stb.).

Továbbá ide tartoznak a vállalat telephelyén fentiek segítségével elosztott energia betáplálási pontjai és a berendezések közötti elemek, illetve az egyes berendezéseken belüli elektromos részek (villamos betápszekrények, védelmi relék, kismegszakítók, PLC modulok, szekrényhűtés/klíma, szabályzók, vezérlők, érzékelők… stb.).

Az elektromos szakemberek felelőssége még a villámvédelem, a szünetmentes energiaellátás rendszere, világítási (kültéri és beltéri) rendszerek, akkumulátorok és töltőik, valamint külön említést érdemelnek az elektromos motorok. A lista minden bizonnyal nem teljes, valószínű ki-ki maga is tudná folytatni a sort a vállalatánál rá bízott további feladatok ismeretében. (Természetesen a főnök kocsijának fényszórójában az izzócsere és hasonló kellemes megbízások nem tartoznak a stratégiai jelentőségű elektromos feladatok közé, noha igen fontosan és sürgősek is tudnak lenni…).

Hogyan kezeljük ezt az eszközparkot?

A válasz igazán egyszerű. A korszerű karbantartás módszertanát kell alkalmaznunk itt is. Azaz le kell válogatnunk, melyek a legfontosabb eszközök, melyek azok, amik hibáig is üzemelhetnek. A legfontosabb eszközökre le kell futtatnunk az elemekre bontást, és az elemek állapotát értékelve felújítási feladatokat fogalmazhatunk meg, azaz „gatyába rázhatjuk” az eddig esetleg elhanyagolt részeket is. Ezt követően az elemekre kritikusság-becslést (karbantartási kockázatértékelést) végezve egyértelműen ki tudjuk jelölni, mely elemeket kell (lehet még) hibáig üzemeltetni, melyeket kell (lehet) állapotvizsgálati technikák valamelyikével karbantartani, és mely elemekre kell ciklusrend alapon feladatokat megfogalmazni. Valamint fentiek végiggondolása után adott esetben az is kijelölhető mely eszközöket nem lehetséges a ma ismert karbantartási módszerek egyikével sem hadra fogható állapotban tartani, vagyis megalapozottan jelenthetjük ki, hogy át kell tervezni, más körülmények között kell/lehet csak használni.

Tehát az elektromos eszközök körében is meg kell alkotnunk az optimális karbantartási mixet!

Milyen taktikák léteznek az elektromos rendszerek esetében?

Mint rendszeres Olvasóink bizonyára tudják már, az optimális karbantartási mix nem más, mint a ma elérhető karbantartási taktikák tudatos keveréke. Felmerül a kérdés, hogy ezek a megközelítések alkalmazhatók-e elektromos eszközök esetében is. A válasz egyértelműen igen. Hiszen itt ugyanúgy értelmezhetünk érzékszervi vizsgálatokat (nyilvánvalóan ebbe csak elektromos szakembereket érdemes bevonni már e ponton is), ugyanígy értelmezhetők műszeres vizsgálatok, elképzelhetők ciklusrend alapon megközelített elemek, és ahogyan az előbb már utaltunk rá áttervezés, koncepcióváltás is.  Természetesen egy-egy vizsgálat/ellenőrzés, beavatkozás körülményei merőben mások lehetnek, mint gépészeti eszközeink esetében.

Elterjedt módszerek, taktikák

Az elterjedt, sztandardokban ajánlott taktikákat egy későbbi cikkünkben fogjuk részletesen tárgyalni, tény azonban, hogy a biztonsági előírások betartásával és a tapasztalatok felhasználásával az elektromos csapat maga is megalkothatja az eszközeire az éves karbantartási tervet.

Aki nem akar a nulláról indulni elektromos karbantartási rendszerének kiépítése során, annak jó segítséget nyújthat, ha megvizsgálja az IEEE, az NFPA^*, a NETA^** és a NEMA vonatkozó ajánlásait, vagy keresse fel a karbantartás szervezésben 20 éve tevékenykedő A.A. Stádium Kft. szakembereit.

Segítünk eszközei rangsorolásában, támogatjuk azok elemekre bontását és elemezéseiket, koordináljuk az optimális karbantartási mix kialakítását, és az éves tervben foglaljuk össze a teendőket, hogy végül az Ön szakemberei letehessenek az asztalra egy hatékony elektromos karbantartási tervet, amely az eddigieknél magasabb szinten garantálja az Önök elektromos rendszereinek hadrafoghatóságát, zavartalan működését!

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, keresse Fekete Gábor karbantartás fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

*NFPA 70B: Recommended Practices for Electrical Equipment Maintenance
**NETA-MTS for maintenance inspection of medium and high voltage equipment.