42. rész: Karbantartási szabvány – kezdhetjük elölről a karbantartás fejlesztését, vagy szabványosították, amit amúgy is el akartunk érni?

A karbantartásra számos szabvány vonatkozik, iparágtól, szakmacsoporttól, résztevékenységtől függően, azonban a karbantartás teljes témakörének szabványosítására csak ajánlások léteztek idáig. 2015-ben azonban honosították az amúgy is igen friss ISO5500X számú szabvány hármast. Vagyis egyértelmű a törekvés: az elmúlt évtizedekben számos cégnél megvalósított és bizonyítottan jól működő módszereket sztandardizálni kell, és meg kell követelni minden eszközparkkal rendelkező vállalattól.

Mit tartalmaz az ISO5500X szabvány:

A szabvány három részből áll, az

• 55000 tisztázza a fogalmak definícióit és az egyes fogalmak közötti összefüggést, valamint a vagyongazdálkodási rendszer (továbbiakban e cikkben VGR) értelmezését tekinti át
• 55001 a VGR egyes elemeinek részletes magyarázatát adja meg
• 55002 a VGR alkalmazására ad útmutatót.

Mi a szabvány lényege?

Ajánlásokat ad, tehát nem kötelező alkalmazni. Leírja a vagyonelemek (első sorban fizikai eszközök) gazdálkodásának irányítási rendszerével kapcsolatos jó gyakorlatokat, és alkalmazásukhoz támpontokat ad. Első sorban fizikai eszközökre szerkesztették, de egy vállalat tágabb értelemben vett vagyonelemeire is alkalmazható. Hét alapvető rendszerelemet sorol fel a szabvány:

• Környezet: a szervezet környezete, amelyben a VGR-t értelmezni kívánják.
• Vezetés: a vállalat felső vezetésének kapcsolata a VGR-el (elköteleződés), irányelvek meghatározása, a VGR bevezetés/alkalmazást irányító szervezet és annak vezetői kijelölése, és a célok/felelősségi körök meghatározása.
• Tervezés: a vagyonelemekhez kapcsolódó kockázatok és lehetőségek felmérése, a célok megfogalmazása, és az oda vezető út megtervezése
• Támogatás: a VGR működtetéséhez szükséges erőforrás, felkészültség, tudatosság, kommunikáció és információs/dokumentációs rend kialakítása
• Működés: a rendszert alkotó folyamatok kialakítása és kontrollja, külső és belső környezet változásainak kezelése, esetleges kiszervezés előkészítése és a kiszervezett folyamat/feladat kontrollja
• Teljesítményértékelés: a folyamatok és eredmények nyomon-követése és számszerű mérésük, és kiértékelésük, belső audit tevékenység kiépítése, és vezetői felülvizsgálat gyakorlatának megalkotása
• Fejlesztés: az értékelés során feltárt (illetve a napi gyakorlatban adódott), nemmegfelelőségek és helyesbítésük gyakorlatának kialakítása, az eszközteljesítmény romlásához vezető folyamatok/események észlelése beavatkozás (azaz megelőzés), a VGR folyamatos fejlesztése.

A szabvány megjelenése több kérdést vet fel:

• Mit tartogat ez a karbantartási részlegek számára?
• Újabb papírtömegek gyártását és frissítését kell újabb kollégák felvételével, vagy a jelenlegiek további terhelésével elvégezni?
• Újabb külső „ISO” auditok fenyegetnek?
• Milyen új, hozzáadott értéket nyer, aki alkalmazza a szabványt?
• Javít a karbantartás megítélésén vajon az új szabvány?

Mégis a legfontosabb kérdés…

Aki korszerű karbantartást (TPM, RCM… stb. elvek alapján) alakított ki és működtet az vajon megfelel ezeknek a követelményeknek? Megtudhatja következő cikkünkből!

Keressen bennünket, mi segítünk az eszközpark és a karbantartás megbízható jövőjének felépítésében!

Ha felkeltettük érdeklődését, keresse Fekete Gábor karbantartási szakértőt a 06-20/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

Péczely György
ügyvezető igazgató
+3620/974-64-88
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.