44. rész: Az öt legbiztosabb jele annak, hogy a karbantartás rossz irányba tart

Hogy a karbantartási szervezet merre tart, azt annak stratégiája határozza meg. Ha a stratégia jól felépített és maga is karbantartott, akkor hatékonyan támogatja a vállalat üzleti folyamatait, ha nem, annak bizony egyértelmű jelei lesznek. Álljon itt példaként egy hasonlat: ha az ember lebetegszik, elmegy a háziorvoshoz, aki egyszerű vizsgálatokkal könnyen fényt tud deríteni pl. egy influenzára, hiszen azonosítja egyértelműen annak tüneteit. Ennek alapján aztán előírja a szükséges gyógyszereket és kezelést. Ön tudja, melyek azok a tünetek, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a karbantartási rendszerbe stratégiai szinten be kell avatkozni? Itt az öt legnyilvánvalóbb tünet!

Az első tünet: növekszik a nem tervezett karbantartások aránya

Karbantartási stratégia

De mit is jelent ez pontosan? Azt jelenti, hogy a tervszerűen végrehajtott karbantartási feladatokat felváltja, mintegy kiszorítja a sok váratlan esemény, géphiba miatt megvalósított akció. Milyen akció? Alapvetően hiba utáni javítás, és a „ha már úgyis áll a gép…” jellegű, tévesen tervezettnek hitt, előre meghatározott feladatok. Miért baj az, ha ki akarjuk használni az így adódó állásidőt? Egyszerű, ha ezt engedjük, a gondos alapossággal – kulcsgép/kritikus gépelem/optimális karbantartási mix meghatározás – felépített tervünk ütemezését „átveszi a gép”, azaz a „sors kezébe” helyezzük magunkat. Ilyenkor az egymást követő tervezett események részint összetorlódnak – indokolatlanul közel kerülnek egymáshoz, ami pazarlás – részint pedig, és a kettő együtt jár, veszélyesen távol kerülnek egymástól, ami további váratlan géphibák okozója lesz. (Írtunk ehhez a témához kapcsolódóan már cikket, itt találja)

Ha tehát Ön azt tapasztalja, hogy a meghibásodások között eltelő idő egyre csökken, a reaktív karbantartások száma pedig növekszik, és a működési költségek is nőnek, egészen biztosan gond van a stratégiával. Lényeges, hogy a nem tervezett karbantartások aránya 15% körül, vagy az alatt legyen!

A második tünet: növekszik a karbantartás összköltsége

Optimális stratégia esetében a karbantartási összköltség legrosszabb esetben közel állandó, de jellemzőbb, hogy csökkenő trendet mutat (a bázistól függően persze). Alapvetően a jól eltalált karbantartási mix-ből következően. Könnyű elfogadni a tényt, hogy egy váratlan hiba kijavítása, esetleg egy erre az időre „bepasszintott” nem tervezett karbantartás kétszer, háromszor annyiba kerül az extra szervezési feladatoknak köszönhetően, mintha a terveink szerint hajtottuk volna végre a feladatokat, és hibamentes lenne a működés. Gondoljon csak bele: sok helyen, amíg működik a gép, csak visszafogják a karbantartás alkatrész igényeit, ha viszont leállt, akkor semmi sem drága, akár taxival is el lehet menni Nyugat-Európába alkatrészért, csak minél előbb a gépbe kerüljön.

Ugyanakkor a karbantartás összköltségének figyelése téves következtetésekre is vezethet, hiszen egy erős költség visszavágás után éppen azt tapasztalja a vizsgálódó, hogy csökkent az adott időszakban az összköltség.

Ha tehát, a tervezett karbantartások aránya csökkenő trendet mutat, és ezzel párhuzamosan növekszik a karbantartási részleg összköltsége, akkor azonnal fogjunk gyanút, és mielőbb avatkozzunk be a rendszerbe!

A harmadik tünet: jelentős ingadozások a termelés teljesítményében

Karbantartás fejlesztésA megbízhatóság jelentése, hétköznapi megfogalmazásban annyi, hogy a folyamat nap, mint nap egyforma, magas teljesítménnyel zajlik. ha ez nem így történik, akkor nem megbízható a folyamat, ha ennek műszaki okai vannak, nem megbízhatóak az eszközök. Talán ezt a képességet tartják a termelési vezetők leginkább a figyelmük középpontjában, ennek is két altípusát: a jelentős teljesítményingadozást, alacsony előfordulási gyakorisággal (frekvenciával), az alacsony mértékű teljesítményingadozást nagy frekvenciával. Az előbbi olyan problémákat jelez a karbantartásban, amelyet nem lehet pusztán a hibakeresési/javítási technológia gyengeségével indokolni. Az utóbbi probléma akkor válik igazán karbantartási stratégia tünetté, amikor egyre több az elvárttól elmaradó teljesítményű napok/műszakok száma.

Ha tehát a fenti állapotok előfordulnak, vizsgáljuk meg a berendezés megbízhatóságát az általa nyújtott kapacitás (teljesítmény) függvényében. Termelés és karbantartás együtt dolgozzon a probléma gyökérokainak megfejtésén! (részletek itt)

A negyedik tünet: a stratégia kidolgozásánál pusztán a gépgyártói ajánlásokra támaszkodtak

gépgyártói ajánlás

A gépgyártó ajánlásai kiváló kiindulási pontot adnak a karbantartási tervek készítéséhez, de csak kiindulási pontot jelentenek, nem többet. Számos okot tudunk sorolni arra, hogy miért érdemes a lehető leghamarabb kidolgozni a saját elképzelésünket. A gépgyártó gyártani tud bravúrosan, az a dolga. A karbantartás olyan helyi tapasztalatokat igényel – vállalatonként különbözőt – amivel nem rendelkezhet a gyártó. Mit tehet tehát, ha nem szeretné lejáratni magát és a márkát, túlkarbantartást ír elő. Ha pedig még a karbantartási alkatrészeket is ő szállítja… A gépgyártó nem tudja figyelembe venni az Ön vállalata speciális üzleti céljait, működési környezetét, az Önök karbantartási gyakorlatait, de még a berendezés korát sem igazán. Legyárt egy karbantartási ajánlást, de az semmiképp nem lehet optimális egy-egy cég sajátosságait tekintve.

Ha tehát az Önök karbantartási stratégiája csakis a gépgyártói ajánlások alapján készült, és nem veszi figyelembe a berendezések kritikus részeit és azokra nem keres optimális karbantartási megközelítést, egészen biztosan tévúton jár a stratégia. (részletek itt)

Az ötödik tünet: „túl-sztandardizált” a karbantartási terv

Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a tervezés során legfeljebb csak gépcsoportok kerültek elkülönítésre – pl. létesítmény fenntartás esetében valahogy így: „légkezelők” – és a gépcsoportra ugyanazt az egyen-kabátot, azonos karbantartási tervet próbálnak ráhúzni. Tipikus esete ennek, amikor egy multinacionális energiatermelő cégcsoport, egyik dél-floridai erőművében, a hűtővíz elvezető csatornában krokodilt találnak, és erre az összes erőműben - Amerikától Afrikán át Európáig - kötelezővé teszik a negyedévenkénti alapos, műszeres „krokodil ellenőrzést”, és különféle műszaki védekezési feladatokat írnak elő minden telephelyen.

Egyértelmű, hogy ugyanaz a berendezés más és más beépítési helyen/környezetben/funkciókat teljesítve, más és más karbantartási megközelítést kell, kapjon.

Ha tehát az Önök karbantartási stratégiája nem írja elő az eszközpark minden egyes elemére a fontossági osztályba sorolást, pusztán konstrukció szerinti gépcsoportokat azonosít, akkor baj van a stratégiával.

 

Fekete GáborHa többet szeretne megtudni a témáról, jöjjön el április 18-19-i nyílt képzésünkre, melynek részleteit itt találja.

Ha felkeltettük érdeklődését, keresse Fekete Gábor karbantartási szakértőt a 06-20/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

Péczely György
ügyvezető igazgató
+3620/974-64-88
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.



Az ICG Stádium Kft. főbb tevékenységei:

2021. ICG Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium