1. rész: Karbantartási stratégia

„Nagyon felszabadító érzés, amikor lemondunk arról az illúzióról, hogy képesek vagyunk megjósolni a jövőt. Mindössze arra vagyunk képesek, hogy felvértezzük magunkat a reagálás képességével… a stratégia célja ennek a képességnek a kifejlesztése.” (Lord John Browne)

Az elmúlt években cégek tucatjainál jártunk projektjeink során, és nem meglepő módon számos vállalatnál tapasztaltuk, hogy a társosztályok, mint a karbantartás, a termeléstervezés, az IT, vagy a mérnökség mind-mind saját szerepét tartotta a legfontosabbnak, kellően nem értve és éppen ezért nem támogatva egymást. Rendre elmondható ezekről a cégekről, hogy hiányzik az egész vállalat minden egységét összefogó és egy irányba mozdító közös cél, amelyből minden részleg levezethetné saját szerepét, célkitűzéseit. E részlegeknek nincs átfogó jövőképük, vagy ha van is, akkor az csakis egy-egy vezető fejében fogalmazódik meg, mások elől azonban rejtve marad.

Egy iparvállalat eszközparkja adott esetben több ezer, vagy akár több tíz-százezer elemből áll. Nyilvánvaló, hogy ezek nem rendelkeznek egyforma karbantartási igénnyel, kezelésük szempontjából több csoportot szükséges elkülöníteni. Egy kulcsfontosságú kompresszor motorját és légsűrítő elemét például mindenképpen a belső részei – tengelyek, csavaridomok, csapágyak – állapota alapján érdemes karbantartani. Ugyanakkor például a „békák” – kézi hidraulikus raklapemelők - kerekének csapágyát biztosan felesleges diagnosztával bevizsgáltatni, azok leginkább hibáig üzemeltethetők. E két véglet között pedig számos más megközelítés elképzelhető, gondoljunk csak a célzott hibakeresésre, az inspekciós körutakra, vagy a merev ciklusrend alapú karbantartásra.

A műszaki megfontolásokból született megközelítéseket azonban igen könnyen felülírhatják a termelés jellegzetességei. Mert mi a teendő abban az esetben, ha például nem gépipari sorozatgyártással készülnek a termékeink, hanem húsipari feldolgozó műveletekből áll a technológia? Vajon hogyan árnyalja a képet, ha az üzemeink három esetleg „négy” műszakos munkarendben termelnek, szemben egy heti négy napos és napi kétműszakos munkarenddel? Mindkét esetben a karbantartás fontos feladata, a géppark magas rendelkezésre állását elérni, de ugye mennyire mást jelent ez a két említett esetben?

Vajon hatással van-e a vállalati stratégia a karbantartó szervezettel szemben támasztott követelményekre? A válasz aligha kétséges, az előbbiből kell következnie az utóbbinak. Például egy vállalat, jövőjét az olcsó tömegcikk előállítás helyett a drágább és jövedelmezőbb prémium kategóriás termékek gyártásában látja. Míg a tömegcikkből lazább minőségi kritériumok mellett nagy mennyiséget kellett előállítani, addig a prémium termékből kevesebbet kell gyártani, ugyanakkor rigorózus minőségi szabályok betartásával. Mármost ha a vállalatnak nincs módja a gépparkját a minőségi váltásnak megfelelően megújítani, a karbantartás könnyen megoldhatatlan feladat előtt találhatja magát. Hiszen stratégiai fontosságú, hogy a minőségre befolyással levő gépjellemzőket feljavítsák a műszakiak a technológia minden gépén. Ám, ha nem közlik előre a szakemberekkel, hogy ami tegnap még megfelelt, az mára miért elfogadhatatlan, vagy nem biztosítanak időt, erőforrást az „átállásra”, kudarcra ítélték a vállalkozást. Mintha egy erőteljes igavonó muraközi lovat egyik napról a másikra felnyergelnének és rajthoz állítanák a lóversenyen, aztán csak ütnék, hogy szélsebesen vágtasson.

A gyakorlatban elkövetett hibák sora hosszan folyatatható lenne, ehelyett azonban az első ábrán bemutatjuk a karbantartási stratégia alkotásának folyamatát, amelyre minden karbantartásfejlesztési kezdeményezés első szakaszában gondot kell fordítani.


1. ábra Stratégiai modell kialakítása

Elképzelésünk szerint a karbantartás számára fel kell mérni a külső és belső környezet jellemzőit, valamint figyelembe kell venni a vállalati stratégiát, a termelési jellegzetességeket, az eszközparkot magát, a személyzeti ellátottságot és így tovább. Ezekből kiindulva az alapvető célkitűzések már értelmezhetővé válnak, és könnyen részletezhető a célok felé vezető út is.

Feltétlenül szükséges azonban, hogy az így kialakított stratégiát mindenki ismerje, értse és érezze magáénak. Ezért kell hát írásban összefoglalni, és közzétenni minden érintett számára.

A későbbiekben a kialakított stratégia az, amely az összes karbantartási folyamatot áthatja, egy irányban mozgatja, az egyes résztevékenységeket egy egységes elvrendszer szerint összerendezi.

A leírtak természetesen csak felületes, vázlatos képet – vagy inkább csak ízelítőt - adhatnak a karbantartási stratégia alkotásáról.

 

Kérdése esetén, kérem, keresse Fekete Gábor karbantartásfejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

2016. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium