1. rész: Karbantartási stratégia

„Nagyon felszabadító érzés, amikor lemondunk arról az illúzióról, hogy képesek vagyunk megjósolni a jövőt. Mindössze arra vagyunk képesek, hogy felvértezzük magunkat a reagálás képességével… a stratégia célja ennek a képességnek a kifejlesztése.” (Lord John Browne)

Az elmúlt években cégek tucatjainál jártunk projektjeink során, és nem meglepő módon számos vállalatnál tapasztaltuk, hogy a társosztályok, mint a karbantartás, a termeléstervezés, az IT, vagy a mérnökség mind-mind saját szerepét tartotta a legfontosabbnak, kellően nem értve és éppen ezért nem támogatva egymást. Rendre elmondható ezekről a cégekről, hogy hiányzik az egész vállalat minden egységét összefogó és egy irányba mozdító közös cél, amelyből minden részleg levezethetné saját szerepét, célkitűzéseit. E részlegeknek nincs átfogó jövőképük, vagy ha van is, akkor az csakis egy-egy vezető fejében fogalmazódik meg, mások elől azonban rejtve marad.

Egy iparvállalat eszközparkja adott esetben több ezer, vagy akár több tíz-százezer elemből áll. Nyilvánvaló, hogy ezek nem rendelkeznek egyforma karbantartási igénnyel, kezelésük szempontjából több csoportot szükséges elkülöníteni. Egy kulcsfontosságú kompresszor motorját és légsűrítő elemét például mindenképpen a belső részei – tengelyek, csavaridomok, csapágyak – állapota alapján érdemes karbantartani. Ugyanakkor például a „békák” – kézi hidraulikus raklapemelők - kerekének csapágyát biztosan felesleges diagnosztával bevizsgáltatni, azok leginkább hibáig üzemeltethetők. E két véglet között pedig számos más megközelítés elképzelhető, gondoljunk csak a célzott hibakeresésre, az inspekciós körutakra, vagy a merev ciklusrend alapú karbantartásra.

A műszaki megfontolásokból született megközelítéseket azonban igen könnyen felülírhatják a termelés jellegzetességei. Mert mi a teendő abban az esetben, ha például nem gépipari sorozatgyártással készülnek a termékeink, hanem húsipari feldolgozó műveletekből áll a technológia? Vajon hogyan árnyalja a képet, ha az üzemeink három esetleg „négy” műszakos munkarendben termelnek, szemben egy heti négy napos és napi kétműszakos munkarenddel? Mindkét esetben a karbantartás fontos feladata, a géppark magas rendelkezésre állását elérni, de ugye mennyire mást jelent ez a két említett esetben?

Vajon hatással van-e a vállalati stratégia a karbantartó szervezettel szemben támasztott követelményekre? A válasz aligha kétséges, az előbbiből kell következnie az utóbbinak. Például egy vállalat, jövőjét az olcsó tömegcikk előállítás helyett a drágább és jövedelmezőbb prémium kategóriás termékek gyártásában látja. Míg a tömegcikkből lazább minőségi kritériumok mellett nagy mennyiséget kellett előállítani, addig a prémium termékből kevesebbet kell gyártani, ugyanakkor rigorózus minőségi szabályok betartásával. Mármost ha a vállalatnak nincs módja a gépparkját a minőségi váltásnak megfelelően megújítani, a karbantartás könnyen megoldhatatlan feladat előtt találhatja magát. Hiszen stratégiai fontosságú, hogy a minőségre befolyással levő gépjellemzőket feljavítsák a műszakiak a technológia minden gépén. Ám, ha nem közlik előre a szakemberekkel, hogy ami tegnap még megfelelt, az mára miért elfogadhatatlan, vagy nem biztosítanak időt, erőforrást az „átállásra”, kudarcra ítélték a vállalkozást. Mintha egy erőteljes igavonó muraközi lovat egyik napról a másikra felnyergelnének és rajthoz állítanák a lóversenyen, aztán csak ütnék, hogy szélsebesen vágtasson.

A gyakorlatban elkövetett hibák sora hosszan folyatatható lenne, ehelyett azonban az első ábrán bemutatjuk a karbantartási stratégia alkotásának folyamatát, amelyre minden karbantartásfejlesztési kezdeményezés első szakaszában gondot kell fordítani.


1. ábra Stratégiai modell kialakítása

Elképzelésünk szerint a karbantartás számára fel kell mérni a külső és belső környezet jellemzőit, valamint figyelembe kell venni a vállalati stratégiát, a termelési jellegzetességeket, az eszközparkot magát, a személyzeti ellátottságot és így tovább. Ezekből kiindulva az alapvető célkitűzések már értelmezhetővé válnak, és könnyen részletezhető a célok felé vezető út is.

Feltétlenül szükséges azonban, hogy az így kialakított stratégiát mindenki ismerje, értse és érezze magáénak. Ezért kell hát írásban összefoglalni, és közzétenni minden érintett számára.

A későbbiekben a kialakított stratégia az, amely az összes karbantartási folyamatot áthatja, egy irányban mozgatja, az egyes résztevékenységeket egy egységes elvrendszer szerint összerendezi.

A leírtak természetesen csak felületes, vázlatos képet – vagy inkább csak ízelítőt - adhatnak a karbantartási stratégia alkotásáról.

 

Kérdése esetén, kérem, keresse Fekete Gábor karbantartásfejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

tn pas cher nike tn pas cher golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi air jordan pas cher air jordan pas cher jordan pas cher air jordan pas cher air jordan pas cher hogan outlet online hogan outlet hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet

2016. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium