Karbantartás szervezés – Legyen próféta a saját hazájában!
(Legyen sztár a saját cégénél!)

Egy tipikus (állatorvosi ló) hazai iparvállalatnál a karbantartást a következők jellemzik:

  1. Váratlan hibák sokasága.
  2. Tervezett helyett sokkal inkább tűzoltó karbantartás
  3. Sok összebarkácsolás jellegű átmeneti és kényszermegoldás
  4. Magas karbantartási büdzsé
  5. Mindezek ellenére túlkarbantartás (sok feleslegesen elvégzett „javítás” és csere)
  6. Nagyjavítások utáni még rosszabb helyzet, sok kisebb–nagyobb hiba miatt egy-két hétig akadozó termelés
  7. Gyakran „kőkorszaki” technikák alkalmazása

Ennek az állapotnak a közvetlen eredménye:

  1. Kényszerűségből fenntartott magas kész- és félkész termék készletek
  2. Magas selejtarány
  3. A sok váratlan hiba és felesleges karbantartás miatt sok kieső termelési idő
  4. Hosszadalmas, időrabló termékváltások
  5. Tervezhetetlenség úgy a termelésben, mint a karbantartásban
  6. A vevői kiszállítások gyakran csúsznak, veszélybe kerülnek

Ennek az állapotnak a közvetett eredménye:

  1. Gyakran feszültség a Termelés és a Karbantartás között
  2. Nem ritkán elégedetlen vevő
  3. A Karbantartás a megtűrt, „futottak még” kategóriában van a vállalaton belül

Ez a felvázolt és nem is biztos, hogy eltúlzott helyzet számtalan hazai iparvállalatnál részben vagy egészben felismerhető. Mielőtt elhamarkodottan a karbantartásunk vezetését vagy végrehajtóit bírálnánk, érdemes szembenézni azzal a ténnyel, hogy MINDENÜTT, ahol a hagyományos elvek szerint folyik a karbantartás, a helyzet nagyon hasonló. Tudomásul kell vennünk, hogy a meglevő hagyományos módszerekkel egy szintet már nem léphetünk át, bizonyos falakat nem törhetünk át.

Látjuk ugyanakkor azt is, hogy vannak olyan vállalatok, ahol a karbantartás szárnyal, kevés és csekély a váratlan hiba, tervezetten, rendben mennek a dolgok és a felsorolt hátrányok egyike sem jellemző. Van, létezik tehát jó megoldás is.

A kérdés az, hogy hogyan alakíthatjuk át karbantartási rendszerünket úgy, hogy az ne csak öncélúan legyen hatékony, de a termelést és gazdaságosságot is maximálisan támogassa? Erről szó a KARBANTARTÁS SZERVEZÉS elnevezésű szolgáltatásunk.

Azoknál a cégeknél, ahol ez a karbantartás szervezés megtörtént, ugyanazok a karbantartó kollégák érik el a drasztikus változásokat, akiket esetleg korábban lefitymáltak. Ez is azt mutatja, hogy nem az emberekkel, hanem az alkalmazott módszerekkel van a baj.

Csökkenthető a váratlan hibák miatti kieső termelési idő 30..50..90..95 %-kal? 
Igen, erre hazai példáink és referenciáink vannak, ráadásul nem „gagyi”, hanem igen jó, erős vállalatoktól. Csak akarni kell, csak csinálni kell!

 

 

Havonta frissülő blogunk a karbantartásfejlesztés világából 

47. rész: Berendezések rangsorolása

A sajáterős karbantartás gyakran szenved attól, hogy az irodai WC jakab szelepétől a termelőgépekig minden eszköz javítását, fenntartását tőle várják a cégnél.  Ilyen helyzetben nem csoda, hogy állandó feszültséget okoz a feladatok rangsorolása, hiszen „mi lehetne fontosabb egy igazgatói toalett megfelelő működésénél”? Ha a kérdést ilyen provokatívan tesszük fel, könnyű válaszolni, sokkal nehezebb azonban a hétköznapokban, valóságos helyzetekben eligazodni. Pedig nemcsak a tennivalók helyes sorrendjét nyerhetjük az eszközök osztályozásával, de jelentős karbantartási erőforrást is felszabadíthatunk! Nézzük meg hogyan!

Bővebben...:

46. rész: Kerüljön el tíz súlyos hibát, amit cége ellen elkövethet…

…aki a karbantartást és fejlesztését félreértelmezi 

Az egyik legsúlyosabb hiba a nyitott gondolkodás elvesztése. Pedig ez szüli az összes lentebb felsorolt súlyos hibát, amelyekkel elszalasztjuk a fejlődést. És mégis mind beleesünk ebbe a hibába. Ki rövidebb, ki hosszabb időre kapcsolja ki az „újdonság szenzorait”, azonban legtöbbünknek talán a hétköznapok szürkesége fordítja Off állásba a kapcsolót. Nem árt, ha néha valaki ránk kiált: „Hé! Közelítsd már más szemszögből a problémát!”

Bővebben...:

45.: Ismételt karbantartás fejlesztési nyílt képzés!

Nagy sikerrel zárult április végi karbantartás fejlesztési nyílt képzésünk! A létszámkorlát miatt sajnos nem tudtuk minden jelentkező részvételi szándékát elfogadni, ezért május végén megismételjük képzésünket! Ne maradjon le a korszerű karbantartás legjobb gyakorlatairól, jelentkezzen minél előbb!

Bővebben...:

44. rész: Az öt legbiztosabb jele annak, hogy a karbantartás rossz irányba tart

Hogy a karbantartási szervezet merre tart, azt annak stratégiája határozza meg. Ha a stratégia jól felépített és maga is karbantartott, akkor hatékonyan támogatja a vállalat üzleti folyamatait, ha nem, annak bizony egyértelmű jelei lesznek. Álljon itt példaként egy hasonlat: ha az ember lebetegszik, elmegy a háziorvoshoz, aki egyszerű vizsgálatokkal könnyen fényt tud deríteni pl. egy influenzára, hiszen azonosítja egyértelműen annak tüneteit. Ennek alapján aztán előírja a szükséges gyógyszereket és kezelést. Ön tudja, melyek azok a tünetek, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a karbantartási rendszerbe stratégiai szinten be kell avatkozni? Itt az öt legnyilvánvalóbb tünet!

Bővebben...:

43. rész: Karbantartási szabvány – 2. rész

Az előző cikkünkben betekintést nyújtottunk a karbantartást (is) lefedő „új” szabvány csomag, az ISO5500X logikájába, felépítésébe. Lássuk, aki korszerű elvek (TPM, RCM… stb.) alapján, azaz egy korábbi jó gyakorlatot követve már megkezdte karbantartása korszerűsítését, vajon újra neki kell-e fognia az átszervezésnek!

Bővebben...:

42. rész: Karbantartási szabvány – kezdhetjük elölről a karbantartás fejlesztését, vagy szabványosították, amit amúgy is el akartunk érni?

A karbantartásra számos szabvány vonatkozik, iparágtól, szakmacsoporttól, résztevékenységtől függően, azonban a karbantartás teljes témakörének szabványosítására csak ajánlások léteztek idáig. 2015-ben azonban honosították az amúgy is igen friss ISO5500X számú szabvány hármast. Vagyis egyértelmű a törekvés: az elmúlt évtizedekben számos cégnél megvalósított és bizonyítottan jól működő módszereket sztandardizálni kell, és meg kell követelni minden eszközparkkal rendelkező vállalattól.

Bővebben...:

41. rész: A hazai karbantartási szakma kivívja a nyugati szakemberek elismerését

„A nyugat-európai anyavállalatok szakemberei megtanulták, hogy a magyar mérnökök nemcsak üzemeltetésre/karbantartásra alkalmasak, hanem tervezni és fejleszteni is tudnak.” Ez a mondat egy neves hazai műszaki professzortól hangzott el jó tíz éve. Valljuk be, nem éppen hízelgő a karbantartási szakmára nézve. Mára azonban egyértelműen állítható, hogy a karbantartás önálló tudománnyá fejlődik, és aki igazán hatékonyan akarja működtetni, számos elmélettel és gyakorlati fogással kell megismerkednie. Nézzük mivel vívták ki hazai vállalatok a cégcsoportjuk vezetésének elismerését! 

Bővebben...:

40. rész: A karbantartás megmenti önmagát (és a vállalatát) II. rész

Két részes cikkünk első részében, a „vegetáló”, fejlődés előtt álló karbantartás néhány tünetét soroltuk fel. Mostani cikkünkben konkrétabban kívánunk fogalmazni mind a problémák, mind pedig a megoldási javaslatok tekintetében, azért hogy a Kedves Olvasó azonnal alkalmazható ötletekhez jusson!

Bővebben...:

39. rész: A karbantartás megmenti önmagát (és a vállalatát) I. rész

Ha elolvassa két részes cikkünket, megtudhatja, hogyan húzhatja ki magát a vízből saját hajánál fogva a karbantartás, anélkül, hogy a gépparkot, vagy a kezelő és karbantartó személyzetet le kellene cserélni. Anélkül, hogy több tíz milliót azonnal raktárkészletbe kellene ölni, anélkül, hogy mindenkinek haladéktalanul meg kellene duplázni a bérét, anélkül, hogy fel kelljen venni azonnal még tíz karbantartót… stb. Módszereket ismerhet meg, amellyel másoknak már sikerült! Önnek miért ne sikerülne?

Bővebben...:

38. rész: Bekövetkezett meghibásodások utólagos elemzése

Az önfejlesztés képessége minden kiváló eredménnyel büszkélkedő szervezet sajátja. Mivel tökéletes rendszer, sem a termelésben, sem a karbantartásban – sőt semmiben – nincsen, így a rendszereink tökéletesítésére magunknak kell szabályokat alkotnunk. Olyan szabályokat, amelyek akár nélkülünk is kikényszerítik az egyre jobb megoldások keresését, alkalmazását. Ilyen elveket követ a címbeli tevékenység is, ha jól építjük fel. De hogyan fogjunk hozzá?

Bővebben...:

37. rész: 5 egyszerű lépés, amellyel hatékonyabbá, és egyben olcsóbbá teheti kenési programját!

Ma Magyarországon a legtöbb vállalatnál úgy érzik a szakemberek, a kenéssel kapcsolatban nincs mit tenni, nincs mit tanulni. Az alkalmazott kenési módszerek és anyagok évek hosszú során át kristályosodnak ki egy-egy cégnél, teljességgel mellőzve korunk egyik legfontosabb szemléletét, a folyamatos fejlődést. A következő írásunkban öt olyan problémát mutatunk, amelyet kezelve drasztikusan javítható a kenésmenedzsment az Ön cégénél!

Bővebben...:

36. rész: A műszaki, megbízhatósági problémák kezeléséről

Sokan és sokat írtak már a probléma megoldási technikákról, több tucat cikket lehet olvasni különféle hibaelemző módszerekről. Nem is olyan nagyon régen azonban a problémák leküzdése nem volt más, mint „gyere szakikám, gondolkodjunk” megközelítésben, egy-két „arany újító” kolléga kiváltsága. Amíg a jó ötletekre a semmiből felpattanó isteni szikraként tekintettek a gyári dolgozók, és legfeljebb a megspórolt munkaerőben mérték az ötletek hatását a vezetők, nem lehetett csodálkozni, hogy csak az lehet „arany újító” aki elég sokat ebédel az igazgatóval…

Bővebben...:

35. rész: Terjedőben a prediktív karbantartás!

Az előrelátás képessége az egyik legfontosabb összetevője lehet a hatékony karbantartásnak, feltéve, ha jól hasznosítják. Ugyanakkor az autóipari szabványok, főként az ISO TS 16949 meg is követeli minden vállalattól a prediktív karbantartás alkalmazását. De vajon hogyan is lehetséges mindazt az előnyt kiaknázni, amelyet a prediktív karbantartás nyújt nekünk? Kétrészes cikkünk első része tisztázza mit jelent és mit nyújthat a prediktív karbantartás, második része útmutatást ad a módszerek bevezetését illetően.

Bővebben...:

34. rész: Elektromos rendszerek karbantartása

Mit tehet egy termelő vállalat az elektromos rendszerei érdekében? Alkotható az elektromos rendszerekre is tervezett karbantartás? És mit kell tartalmaznia? Elegendő a termokamerás vizsgálatsorozat, a csavarok meghúzása, a kapcsolótér/szekrény rendszeres kitakarítása? Minden további feladat csak korrektív, javító karbantartással kezelhető?

Bővebben...:

Ugye Ön sem akarja, hogy karbantartási költségkeretét ésszerűtlenül megkurtítsák?

A budget maradékát használja fel a leghatékonyabban! Alapozza meg a jövő évi fejlesztéseket!

Bővebben...:

33. rész: Alkatrész menedzsment II.

Az alkatrész menedzsmentről korábban már írtunk, de munkánk során látjuk, minden vállalatot továbbra is élénken foglalkoztat a téma. A tapasztalataink ugyanakkor azt mutatják, számos vállalat ugrott már neki a karbantartási raktárkészlet csökkentésének, és javarészük enyhén szólva nem ért el átütő sikert. Vajon milyen tényezők nehezítik az anyagkészlet csökkentését, és hogyan lehetne leküzdeni e nehézségeket? Kétrészes cikkünk kérdéseket vet fel és válaszokat ad a fenti témára!

Bővebben...:

32. rész: Alkatrész menedzsment

Az alkatrész menedzsmentről korábban már írtunk, de munkánk során látjuk, minden vállalatot továbbra is élénken foglalkoztat a téma. A tapasztalataink ugyanakkor azt mutatják, számos vállalat ugrott már neki a karbantartási raktárkészlet csökkentésének, és javarészük enyhén szólva nem ért el átütő sikert. Vajon milyen tényezők nehezítik az anyagkészlet csökkentését, és hogyan lehetne leküzdeni e nehézségeket? Kétrészes cikkünk kérdéseket vet fel és válaszokat ad a fenti témára!

Bővebben...:

31. rész: A P-F elmélet és újraértelmezése II.

Írásunk első részében (itt olvashatja) a P-F görbéről szóltunk, kimondva, hogy az az állapotvizsgálatok gyakoriságának ütemezéséhez használható. Ismerve adott berendezés tönkremeneteli folyamatát a P-F időtartam felére/harmadára válasszuk a vizsgálatok gyakoriságát. Több kérdést vetettünk fel, mint amennyit tisztáztunk. Lássuk e kérdéseket!

Bővebben...:

30. rész: A P-F elmélet és újraértelmezése I.

Legutóbbi írásunkban a P-F görbét felvillantottuk, de nem sokat – semmit sem – szóltunk arról, mi is az valójában, mire használatos, és akik használják, vajon hogyan is értelmezik ma ezt a cseppet sem új megközelítést! Először bemutatjuk az alapgondolatot, majd néhány korszerű alkalmazási példáját a következő írásainkban. Hát akkor most P-F-ezzünk kicsit!

Napjaink karbantartás tervezési fő kérdése milyen gyakran végezzük az állapotvizsgálatokat. Ahhoz, hogy a kérdésre megalapozott választ tudjunk adni, látnunk kell a megelőző karbantartási taktika és az állapotalapú karbantartás közötti szemléletmódbeli különbséget.

Bővebben...:

29. rész: Állapotfüggő karbantartás – Valóság vagy utópia?

Egyre több helyen olvasni/hallani, hogy a korszerű karbantartási rendszerek lényegében egyfajta ütemezett ellenőrzések rendjét jelentik, amelyben a karbantartott eszközök állapotának azonosítása kiemelt feladat. Az állapot azonosítása nem jóstehetség kérdése, de ki képes megjósolni egy berendezés meghibásodását előre?

Bővebben...:

28. rész: Karbantartási vezetőképző program

Az ipari karbantartás szolgálatában eltöltött közel 30 év tapasztalata alapján kijelenthetjük, nincs ma hazánkban olyan karbantartási vezető képzés, amely megfelelne a versenyszférában tevékenykedő vállalatok elvárásainak, ennél fogva komoly űr támadt a hazai műszaki életben karbantartás vezetői szinten.

Bővebben...:

27. rész: A hatékony karbantartás = tudomány! Karbantartási képzések.

Hisszük hogy nem pusztán az eszközöket, és a rendszereket kell fejlesztenünk! Hiszen minden rendszerünket, így a karbantartást is emberek – a kollégáink – működtetik, ezért kiemelt fontosságú, hogy birtokában legyenek a korszerű szaktudásnak!

Bővebben...:

26. rész: Éves „nagy” karbantartás. Korszerű vagy sem?

A korszerű karbantartási rendszerek alkalmazásával egyre több cégnél csökken a jelentősége az éves nagyleállás idejére tervezett javítási munkáknak, vagy egyszerűen a nagykarbantartásnak. Több vállalat meg tudta növelni a nagyjavítások között eltelt időt például két, három vagy öt(!) évre, sőt arra is akad példa hazánkban, hogy teljesen elhagyták ezt a módszert - példákért keresse a Kedves Olvasó a szerzőt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy e cégeknél nincs nagyobb mérvű megbontás, vagy felújítási munkálat. De akkor mit jelent? És vajon minden hatékonyan működő vállalatnál célul kell kitűzni, hogy ne legyenek nagykarbantartási események?

Bővebben...:

25. rész: Hidraulikus rendszerek leggyakoribb üzemeltetési hibái

A termelő üzemek területén megfordulva sokszor azt tapasztaljuk, hogy a hidraulikus rendszerek csillognak a vastag olajszennyeződéstől, nem ritkán olajsártól, az egyes vezetékek, tartályok fala érinthetetlenül forró, és a kezelők időnként panaszkodnak a rendszer sebességére/erejére is. Ha a jelenség okát firtatjuk, általában ugyanazokat a sablonválaszokat kapjuk: "Hiszen minden hidraulikus rendszeren van olajfolyás, nem?" "Nézze meg, hány gép van itt! Hogyan is lenne lehetséges mindegyiket rendszeresen ellenőrizni?" "De hát időnként ellenőrizzük az olajszintet és a szűrőket, ez elegendő, nem?" Valóban semmilyen más igénye nincs egy hidraulikus rendszernek?

Bővebben...:

24. rész: Vajon az Ön karbantartási rendszere megfelelne az "ISO TS" prediktív karbantartási követelményeinek?

Az előrelátás képessége az egyik legfontosabb összetevője lehet a hatékony karbantartásnak, feltéve, ha jól hasznosítják. Ugyanakkor az autóipari szabványok, főként az ISO TS 16949 meg is követeli minden vállalattól a prediktív karbantartás alkalmazását. De vajon hogyan is lehetséges mindazt az előnyt kiaknázni, amelyet a prediktív karbantartás nyújt nekünk? Előző hírlevelünk 1. és 2. pontjában részletesen írtunk a prediktív karbantartásról és annak lehetséges eszközeiről. Most lássuk, hogy mit tehet Ön azért, hogy ezeket az eszközöket az autóipari ISO TS 16949 szabványnak megfelelően használja!

Bővebben...:

23. rész: Vajon az Ön karbantartási rendszere megfelelne az „ISO TS” prediktív karbantartási követelményeinek?

Az előrelátás képessége az egyik legfontosabb összetevője lehet a hatékony karbantartásnak, feltéve, ha jól hasznosítják. Ugyanakkor az autóipari szabványok, főként az ISO TS 16949 meg is követeli minden vállalattól a prediktív karbantartás alkalmazását. De vajon hogyan lehetséges mindazt az előnyt kiaknázni, amelyet a prediktív karbantartás nyújt nekünk?

Bővebben...:

22. rész: A "10% szabály" a tervezett karbantartásban (2)

Múlt havi hírlevelünkben arról szóltunk, hogy mennyire fontos a karbantartási munka módszeressége. Leszögeztük, hogy a tervezett eseményeket legjobb a tervtől való minimális eltéréssel megvalósítani. Valójában nincs is értelme másként, de ugyanakkor mérni kell a hatásukat is, és fejleszteni a tapasztaltok alapján.

Bővebben...:

21. rész: A "10% szabály" a tervezett karbantartásban (1)

Sok szabályról hallani manapság, amelynek következetes betartása segít a hatékonyságot növelni: hallunk Rogers őrnagy szabályáról, ismeretes a 80/20-as (vagy Pareto) szabály, sokan alkalmazzuk a PDCA szabályt, sőt még Murphy szabályaiból is követünk párat a mindennapjainkban, de vajon hányan alkalmazzák a 10% szabályát?

Mindennapok a karbantartásban egy "gumikecskegyártó" vállalatnál

Bővebben...:

20. rész: Baj van a kenéssel!

Avagy: Kenni, vagy nem kenni? Ez itt (a) kérdés?

Bővebben...:

Jan Frånlund: Elvárások, kihívások, eredmények – hogyan segít a karbantartás?

Az előadás elhangzott az EuroMaintenance 2012 konferencián (Belgrád, 2012.05.14-16.)

Bővebben...:

19. rész: Kerülje el a karbantartási hatékonyság taposóaknáit! 3.

Miként értelmezik félre a karbantartást és annak fejlesztését?

Bővebben...:

18. rész: Kerülje el a karbantartási hatékonyság taposóaknáit! 2.

Hogyan lehet félreértelmezni a karbantartást és annak fejlesztését?

Bővebben...:

17. rész: Kerülje el a karbantartási hatékonyság taposóaknáit! 1.

Hogyan értelmezik félre a karbantartást és a fejlesztését?

Az egyik legsúlyosabb hiba a nyitott gondolkodás elvesztése. Pedig ez szüli az összes lentebb felsorolt súlyos hibát, amelyekkel elszalasztjuk a fejlődést. És mégis mind beleesünk ebbe a hibába. Ki rövidebb, ki hosszabb időre kapcsolja ki az "újdonságszenzorait", azonban legtöbbünknek talán a napi taposómalom jelentette feladattömeg, a hétköznapok szürkesége fordítja Off állásba a kapcsolót. Nem árt, ha néha valaki ránk kiált: "Hé! Közelítsd már más szemszögből a problémát!

Bővebben...:

16. rész: CMMS-bevezetési tanácsok

Egyre több vállalat dönt CMMS (Computerized Maintenance Management System - Számítógépes Karbantartás Vezetési Rendszer) vásárlása mellett a karbantartásuk hatékonyabb kezelésének érdekében. Belátják, hogy Excel (és más egyszerű programok) segítségével már nem kezelhetők folyamataik, nem építhető fel megfelelő adatbázis, valamint a termelési szoftverekből származó adatok felhasználása sem megoldott. Tapasztalataink szerint e rendszerek bevezetésének jól előkészített és irányított folyamata a siker záloga, a gyenge előkészítés és/vagy a projektirányítás hiánya viszont akár a kezdeményezés teljes bukását is hozhatja. Ismerje meg a sikeres CMMS- bevezetés titkait!

Bővebben...:

15. rész: A karbantartás fejlesztéséről

Tisztelt Olvasók! Akik az elmúlt esztendőben követték cikksorozatunkat, egy-egy cikkben találkozhattak mindazon témákkal, amelyek szerintünk megkerülhetetlenek, ha egy vállalat célja karbantartási, és ezzel termelési hatékonyságának fokozása. Több bátorító, pozitív visszajelzés érkezett cikkeinkkel kapcsolatban, volt aki úgy nyilatkozott: „Mintha csak rólunk írták volna…” Nem elég azonban látni az iparági tendenciákat vagy a bevett/megszokott gyakorlatok hibáit, de jó műszaki szakemberhez híven kötelességünknek érezzük, hogy a javításra/fejlesztésre alternatívát is adjunk. Célunk, hogy minden vállalatnak segítséget nyújtsunk, aki eszközparkját hatékonyabban szeretné működtetni. Ezért alakítottuk ki karbantartás fejlesztési programunkat, amely e megkerülhetetlen témakörök köré építkezik. Ismerjék meg koncepciónkat!

Bővebben...:

14. rész: Ösztönzés, felhatalmazás

Mi jut eszébe a kedves olvasónak a fenti kifejezések hallatán? Bizonyára a pénz, vagy inkább annak hiánya. Valóban, a karbantartásban dolgozók bérezése korántsem nevezhető vonzónak, noha örömmel tapasztaljuk, az elmúlt években mintha egy kissé elemelkedtek volna a betanított sori dolgozók bérétől. Mi azonban az ösztönzés tudományosan megalapozott módszereitől többet várunk, mint a puszta pénzjutalomtól, amelyről talán mindenki tudja nem motivátor, csak fenntartó tényező. Milyen tudományos módszerek léteznek tehát?

Bővebben...:

Év végi lehetőségek!

 

Bővebben...:

12. Rész: Karbantartási szervezet

Az Önöké lapos vagy több szintű? Egyvonalas vagy mátrix, netán tenzor jellegű? Egy vagy több dimenziós? Egyáltalán hogyan alakult ki az a szervezeti forma, amelybe a vállalatnál a műszakiak tartoznak? És megfelelő ez a felépítés vagy változtatással javíthatunk a szervezet működésén? És ha változtatni szeretnénk, hogyan fogjunk hozzá?

Bővebben...:

11. Rész: A termelés bevonása a karbantartásba

Az Ön vállalatánál ki törődik legtöbbet a termelő berendezésekkel? Érezte-e már néha, hogy kissé egyoldalú az a felelősségérzet, amellyel mi, műszakiak ápolgatjuk „gépeink lelkét”, miközben az elhasználódásukért legtöbb esetben a termelést érezzük felelősnek? Egyes vállalatoknál az operátorok, gépkezelők kevésbé érzik sajátjuknak a problémakört. Vajon ki lehet a ludas abban, hogy ezek az említett operátorok afféle biorobot szintjére süllyednek, akitől mindenféle gondolkodás csak az értékes munkaidő elfecsérlésének számít?

Bővebben...:

10. Rész: Karbantartási folyamatok

A régi idők jó karbantartás-vezetője hasonlatos volt a marionettbábut mozgató vásári báboshoz, aki minden madzagot a kezében tart, és minden egyes végtagot maga mozgat, nem ritkán több bábut is egyszerre.

Bővebben...:

8.rész: Tervezés, előrejelzés

Karbantartás vezető a tanácsadóhoz:„Nálunk nincs értelme a hosszú távú tervezésnek, hiszen a termelés úgysem lát előre legfeljebb csak egy hétre vagy még annyira sem! És még csak nem is hibáztathatjuk őket, hiszen ők is a piac kezében vannak…” Szinte már az unásig ismétlik ezt a panaszt nemcsak karbantartó, de termelési szakemberek is. Nem kedvelik a helyzetet maguk sem, de változtatni ezen az áldatlan állapoton nagyon nehéznek tűnik számukra. Pedig egyáltalán NEM lehetetlen!

Bővebben...:

9. rész: Karbantartás újratervezése

„Micsoda?! Nem volt elég egyszer a részletes tervkidolgozás, minden évben újra kell az egészet készítenünk? Minek?!” Aki ezt a kérdést felteszi talán nem vett részt az első terv összeállításán sem…

Bővebben...:

7. rész: Anyagmenedzsment

„Géptemető”, „meszes”, „bontó”, „getsemáni kert”, ismerősek-e a Kedves Olvasónak e kifejezések? Ha nem, akkor valószínűleg az Önök vállalatánál nincsenek kiselejtezett, kiszuperált berendezések. Az ilyen félreállított gépeket kidobni nincs szíve egy karbantartás vezetőnek, ugyanakkor helyreállításukra nincs erőforrás. Sőt a legtöbb esetben még szakszerű tárolásuk sem megoldott. Így válnak e berendezések az idő vasfogának, a rozsdának és az alkatrész után kutató karbantartóknak a martalékává. Ez is egy módja a tartalék alkatrész utánpótlásnak, mi azonban az A.A. Stádium Kft.-nél egészen másképp közelítjük meg az karbantartási anyagmenedzsmentet.

Bővebben...:

6. rész: A karbantartás számítógépes támogatása

„Számítógéppel könnyedén elvégezhetőek azok a feladatok, amelyek nem lennének, ha nem lenne számítógép…”

Mint minden műszaki ember, bizonyára Önök is jobban szeretnek a gépekkel foglalkozni, semmint adminisztrálni, dokumentálni. Ha azonban találkoznak egy berendezéssel – főként, olyannal, amelynek javításában még nincs kialakult rutinjuk – igen valószínű, hogy először a dokumentációt tanulmányozzák át. Ez a kettős helyzet jellemzi a műszaki szakembereket és a körülöttük keletkező vagy általuk használni kívánt adatok halmazát. Használni? Igen! Gyűjteni? Nem!

Bővebben...:

5. rész: Mérés a karbantartásban

„Amit nem tudsz mérni, azt befolyásolni sem tudod” (ismeretlen szerző)

A karbantartás mérhetőségéről sokáig vita zajlott a szakemberek körében, amely első sorban az egyes tevékenységek normázása körül bontakozott ki. Mára egyértelművé vált, hogy egy csavar behajtásának, vagy egy hegesztett kötés kialakítása során a varrathúzásnak a „normázása” nem segít a szervezet eredményességének megítélésben. Az előző kettőtől alapvetően különböző javítási, hibakeresési tevékenység időtartamát előírni pedig, ha lehet még elrugaszkodottabb gondolat.*

Bővebben...:

4. rész: Berendezések megbízhatósága

Cikksorozatunk előző részében a megbízható gépparkot eredményező optimális karbantartási mixről írtunk. De vajon mikor mondhatjuk egy berendezésre hogy megbízható? A válasz nem nehéz. Vegyünk példának egy gépkocsit, amely akkor megbízható, ha sosem hagy cserben az úton. Apró előjelekkel figyelmeztet a későbbi meghibásodásokra, hogy sose érje tulajdonosát váratlan meglepetés. És ez a kulcsszó a termelő gépekkel kapcsolatban is. A váratlanság, amelyet teljesen ki kell küszöbölnünk. Ha nincs váratlan termeléskieséssel járó hibája, akkor nyugodtan állíthatjuk a berendezésről, hogy megbízható. Ugyanakkor a fenti értelemben megbízható gép még rengeteg lehetőséget rejt magában, hogy a termelést még hatékonyabban kiszolgálni képes eszközzé alakítsuk!

Bővebben...:

3. rész: Karbantartási taktikák

Műszaki eszközeink megfelelő állapotának fenntartásához szeretnénk a lehető legjobb taktikai megközelítést kiválasztani. A kérdés megválaszolására azonban, miszerint az egyes eszközök számára a ciklus-, vagy az állapot alapú, esetleg a hibáig üzemelési taktika a legmegfelelőbb, esetleg további megközelítések szükségesek, szinte sehol nem vállalkoznak tudatosan. Hogyan is lehetne szembehelyezkedni a hosszú évek tapasztalatára alapozott karbantartási megközelítésekkel?! Valójában azonban a „tapasztalati tények”-kel sok esetben csak „takarózunk”, és magunknak sem valljuk be, hogy az alkalmazott taktikákat nem is mi, hanem az élet és a körülmények diktálják. Szerezzük vissza az irányítást a véletlentől vagy a mi konkrét alkalmazási körülményeinket nem ismerő, a karbantartási rendet sok évvel ezelőtt, esetleg üzleti megfontolásokat is megjelenítő gépgyártóktól és állítsuk össze tudatosan gépparkunk optimális karbantartási mixét – úgy, ahogyan az tényleg a legjobb nekünk!

Bővebben...:

2. rész: Humán erőforrás

Az elmúlt két évtizedben a személyzeti ellátottság kérdését többször is újraértelmezték a vállalatok. Ennek következményeként, aki kezdetben munkaügyi előadóként dolgozott, később humánpolitikai menedzser, referens vagy asszisztens lett. Szakmai pályája szépen ívelt felfelé, valószínűleg a feladatai sem sokat változtak (legfeljebb az „új rendszerben” kiteljesedtek, más értelmet nyertek). A karbantartási szakemberek felvétele, képzése, tudásszintjének ellenőrzése, ösztönzési rendszerük kidolgozása, vagy éppen a karbantartók optimális létszámának megítélése többnyire kívül esik a HR-esek fókuszán. A tipikus hozzáállás szerint azzal foglalkozzon a karbantartás vezetője, úgyis neki kell vele együtt dolgozni…

Bővebben...:

1. rész: Karbantartási stratégia

„Nagyon felszabadító érzés, amikor lemondunk arról az illúzióról, hogy képesek vagyunk megjósolni a jövőt. Mindössze arra vagyunk képesek, hogy felvértezzük magunkat a reagálás képességével… a stratégia célja ennek a képességnek a kifejlesztése.” (Lord John Browne)

Bővebben...:

Bevezető

Lean, BPR, SPC, SixSigma, 5S, SMED, Kaizen... ismerősek e varázsszavak? Tudná még folytatni a sort a kedves olvasó? Ha igen, akkor valószínűleg az Ön cégénél is voltak ilyen, vagy hasonló kezdeményezések. És vajon milyen eredménnyel jártak? A fejlesztések után egy-két évvel, milyen nyomait találhatnánk az Ön vállalatánál e módszereknek? Ugye, viszonylag rövid idő is elég ahhoz, hogy ne csillogjon olyan fényesen az elért siker? Ha így van, talán az Ön cége is elkövetett egy szarvashibát...

Bővebben...:

 

 


Az A.A. Stádium Kft. főbb tevékenységei:

2015 Karbantartás fejlesztés. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium