30. rész: A P-F elmélet és újraértelmezése I.

Legutóbbi írásunkban a P-F görbét felvillantottuk, de nem sokat – semmit sem – szóltunk arról, mi is az valójában, mire használatos, és akik használják, vajon hogyan is értelmezik ma ezt a cseppet sem új megközelítést! Először bemutatjuk az alapgondolatot, majd néhány korszerű alkalmazási példáját a következő írásainkban. Hát akkor most P-F-ezzünk kicsit!

Napjaink karbantartás tervezési fő kérdése milyen gyakran végezzük az állapotvizsgálatokat. Ahhoz, hogy a kérdésre megalapozott választ tudjunk adni, látnunk kell a megelőző karbantartási taktika és az állapotalapú karbantartás közötti szemléletmódbeli különbséget.

pf
1. ábra a P-F diagram és a vizsgálati gyakoriság megállapítása

A megelőző karbantartási taktika alapvető kérdése az hogy mennyi az élettartama a berendezésnek, az alkatrésznek, az elemnek…stb. Ezért az élettartamot nézi annak elejétől a végéig és megpróbálja elkapni azt az időpontot, amelynél a berendezés javítása szükséges a további megbízható üzemeléshez. (Megjegyz: ezzel az elmélettel nem, vagy csak nagyon korlátozott keretek között értünk egyet.)

Az állapotalapú karbantartás fókuszában viszont az élettartamnak az a szakasza áll, ahol valamilyen állapotromlás megkezdődött. Az állapotromlás első legapróbb tünetei ma már akár az anyag szerkezetének legkisebb változásait érintően is kimutathatók, azonban ezek mindennapi gyakorlati haszna csekély. Viszont a probléma – nevezzük egyszerűen hibának, további fejlődése során előbb-utóbb egyszerűbb eszközökkel is azonosíthatóvá válik, sőt ha abszolút kezeletlen marad, végül aztán már érzékszervekkel is egyértelműen azonosítani tudjuk: tönkrement gép. Az első olyan pontot az élettartam görbén, ahol ipari körülmények között detektálni tudjuk a hibát a Potenciális hiba pontjának nevezzük. Ha kezeletlen marad a hiba, előbb utóbb a gép funkcióvesztését okozza, e pontot az időhorizonton a Funkcionális hiba pontjának nevezzük innen a P-F elnevezés.

Az állapotvizsgálatokat úgy célszerű ütemezni, hogy amikor észleljük a hibát még legyen idő a funkcióvesztés előtt beavatkozni. Általában a P-F időtartam felére, esetleg harmadára választjuk a vizsgálatok között eltelő időt.

Csakhogy ez számos kérdést felvet:

  • Ha a berendezés új honnan fogjuk tudni a P-F távolságot?
  • Ha egy berendezésnek több hibamódja van, melyiket válasszuk ki a P-F görbe megállapításához?
  • És vajon meg kell-e legalább egyszer várni a teljes funkcióvesztést ahhoz, hogy tudjuk hol az F pont?
  • Mi a helyzet akkor, ha a berendezés terhelése kiszámíthatatlanul és erősen ingadozik?
  • Önnek is van kérdése a témával kapcsolatban? Kérjük, tegye fel szakértőnknek!

Minderre választ kaphatnak a következő cikkünkből!

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, keresse Fekete Gábor karbantartás fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

tn pas cher nike tn pas cher golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi golden goose saldi air jordan pas cher air jordan pas cher jordan pas cher air jordan pas cher air jordan pas cher hogan outlet online hogan outlet hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online hogan outlet online scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet scarpe casadei outlet

2016. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium