30. rész: A P-F elmélet és újraértelmezése I.

Legutóbbi írásunkban a P-F görbét felvillantottuk, de nem sokat – semmit sem – szóltunk arról, mi is az valójában, mire használatos, és akik használják, vajon hogyan is értelmezik ma ezt a cseppet sem új megközelítést! Először bemutatjuk az alapgondolatot, majd néhány korszerű alkalmazási példáját a következő írásainkban. Hát akkor most P-F-ezzünk kicsit!

Napjaink karbantartás tervezési fő kérdése milyen gyakran végezzük az állapotvizsgálatokat. Ahhoz, hogy a kérdésre megalapozott választ tudjunk adni, látnunk kell a megelőző karbantartási taktika és az állapotalapú karbantartás közötti szemléletmódbeli különbséget.

pf
1. ábra a P-F diagram és a vizsgálati gyakoriság megállapítása

A megelőző karbantartási taktika alapvető kérdése az hogy mennyi az élettartama a berendezésnek, az alkatrésznek, az elemnek…stb. Ezért az élettartamot nézi annak elejétől a végéig és megpróbálja elkapni azt az időpontot, amelynél a berendezés javítása szükséges a további megbízható üzemeléshez. (Megjegyz: ezzel az elmélettel nem, vagy csak nagyon korlátozott keretek között értünk egyet.)

Az állapotalapú karbantartás fókuszában viszont az élettartamnak az a szakasza áll, ahol valamilyen állapotromlás megkezdődött. Az állapotromlás első legapróbb tünetei ma már akár az anyag szerkezetének legkisebb változásait érintően is kimutathatók, azonban ezek mindennapi gyakorlati haszna csekély. Viszont a probléma – nevezzük egyszerűen hibának, további fejlődése során előbb-utóbb egyszerűbb eszközökkel is azonosíthatóvá válik, sőt ha abszolút kezeletlen marad, végül aztán már érzékszervekkel is egyértelműen azonosítani tudjuk: tönkrement gép. Az első olyan pontot az élettartam görbén, ahol ipari körülmények között detektálni tudjuk a hibát a Potenciális hiba pontjának nevezzük. Ha kezeletlen marad a hiba, előbb utóbb a gép funkcióvesztését okozza, e pontot az időhorizonton a Funkcionális hiba pontjának nevezzük innen a P-F elnevezés.

Az állapotvizsgálatokat úgy célszerű ütemezni, hogy amikor észleljük a hibát még legyen idő a funkcióvesztés előtt beavatkozni. Általában a P-F időtartam felére, esetleg harmadára választjuk a vizsgálatok között eltelő időt.

Csakhogy ez számos kérdést felvet:

  • Ha a berendezés új honnan fogjuk tudni a P-F távolságot?
  • Ha egy berendezésnek több hibamódja van, melyiket válasszuk ki a P-F görbe megállapításához?
  • És vajon meg kell-e legalább egyszer várni a teljes funkcióvesztést ahhoz, hogy tudjuk hol az F pont?
  • Mi a helyzet akkor, ha a berendezés terhelése kiszámíthatatlanul és erősen ingadozik?
  • Önnek is van kérdése a témával kapcsolatban? Kérjük, tegye fel szakértőnknek!

Minderre választ kaphatnak a következő cikkünkből!

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, keresse Fekete Gábor karbantartás fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon, vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

2016. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium