5. rész: Mérés a karbantartásban

„Amit nem tudsz mérni, azt befolyásolni sem tudod” (ismeretlen szerző)

A karbantartás mérhetőségéről sokáig vita zajlott a szakemberek körében, amely első sorban az egyes tevékenységek normázása körül bontakozott ki. Mára egyértelművé vált, hogy egy csavar behajtásának, vagy egy hegesztett kötés kialakítása során a varrathúzásnak a „normázása” nem segít a szervezet eredményességének megítélésben. Az előző kettőtől alapvetően különböző javítási, hibakeresési tevékenység időtartamát előírni pedig, ha lehet még elrugaszkodottabb gondolat.*

Egy karbantartás vezetőnek számos szempontra kell tekintettel lennie döntései során. Tisztában kell lennie azzal, hogy a géppark egyes eszközei milyen tervezett akciókkal tarthatók hatékonyan üzemben, de fel kell készülnie az ezekkel kapcsolatos váratlan eseményekre, meghibásodásokra is. Ezekhez a feladatokhoz hozzá kell tudnia rendelni a szükséges emberi erőforrásokat, biztosítania kell a felhasználandó alkatrészeket/anyagokat, gondoskodnia kell megfelelő szerszámokról, meg kell oldania a karbantartás során keletkező adatok gyűjtését. Mindezeken túl feladata még a géptelepítések/selejtezések tervezése, szervezése adott esetben kivitelezése is, részt kell, vegyen a berendezések kiválasztási, beszerzési folyamataiban (ahol erre lehetőséget biztosítanak), sőt „jobb házaknál” a termékfejlesztés során is kikérik a véleményét a termék gyárthatóságával kapcsolatban. Meg kell tudnia ítélni szükséges-e, és ha igen, meddig kifizetődő saját erőből berendezés-fejlesztéseket végrehajtani és még hosszan folytathatnánk a sort…

Mindezeket a feladatokat legtöbbször korlátozott keretek között kell teljesítenie, folyamatosan keresve a megtakarítási lehetőségeket. Nem ritka, hogy évről-évre szűkülő büdzséből kell gazdálkodnia, miközben gyakran rá és szervezetére szükséges rosszként tekintenek a vállalatnál. (Persze, ha valami kis „maszek meló” akad, mindenki tudja, kihez kell vagy inkább kihez érdemes fordulnia, ha a hétvégi házban hegeszteni kell valamit, vagy az autót kell szervizbe/vizsgára vinni, vagy netán az otthoni gazdaságban valamelyik gép felmondja a szolgálatot…) 


1. ábra Mindenért a karbantartást hibáztatni felesleges ripacskodás, hiszen nélküle nem megy 

A vázolt dinamikusan állandóan változó döntési helyzetben csak megfelelő információk birtokában lehet hatékonyan vezetni, irányítani a folyamatokat. Lényeges a szervezet képességeinek a megítélése. Jól terveztük-e meg a preventív feladatokat, milyen a reaktív és preventív feladatok aránya, mennyi időt képes a rendszerünk, illetve annak egy-egy része üzemelni hiba nélkül, mennyi időre esik ki átlagosan egy-egy váratlan leállás során egy berendezés, ebből mennyi idő a javítás, és mennyi a várakozás a karbantartóra? Mennyi hibajelzés érkezik adott időszak alatt, ebből mennyit hárított el a csapat és mennyi a nyitott feladat, a hibajelzésekből adódó feladatok elhárításának átlagos ideje mekkora? Az alkatrész raktárban mennyi a forgási sebessége a fogyó alkatrészeknek, vannak-e beragadt tételek, előfordulnak-e készlethiányból eredő javítási nehézségek? Sok a karbantartó vagy inkább kevés? Jól végzik-e a munkájukat? Kik az erős és kik a gyengébb pontok? A kérdések – valójában mérőszámok – sora még folytatható… Ha karbantartási vezetőként válaszolni tudunk ezekre a kérdésekre, akkor valóban nyomon követhetjük a ránk bízott szervezet eredményességét. 

2. ábra Karbantartási szervezetet vezetni mérőszámok nélkül, kész vakrepülés 

Ha világosan átlátjuk (nem csupán érezzük – tippeljük) a karbantartás képességeit, az intuíció és improvizáció bizonytalansága helyett, megbízható adatokra támaszkodva valójában hatékonyan leszünk képesek lehetőségeinket mérlegelni és az optimális karbantartási döntéseket meghozni. Lényeges, hogy e döntések az őket alátámasztó mérőszámokkal együtt kommunikálva sokkal érthetőbbé és elfogadhatóbbá válnak a felsővezetők, vagy tulajdonosok számára is.

 

Kérdése esetén, kérem, keresse Fekete Gábor karbantartás fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon, vagy az  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

 

 

* Adott vállalat, amely viszonylag kis termékváltozatosság mellett éppen ezek javítására rendezkedik be, igenis célszerű a hibakeresési folyamat szabványosítása, és akár normaidőhöz kötése is. Szintén fontos lehet pl. egy erőmű nagyjavításakor akár a varratkialakítás sebessége is, mert minden egyes nap, amely energiatermelés nélkül telik el 10MFt-os nagyságrendű bevételkiesést jelenhet a cég számára.

2016. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium