24. rész: Vajon az Ön karbantartási rendszere megfelelne az "ISO TS" prediktív karbantartási követelményeinek?

Az előrelátás képessége az egyik legfontosabb összetevője lehet a hatékony karbantartásnak, feltéve, ha jól hasznosítják. Ugyanakkor az autóipari szabványok, főként az ISO TS 16949 meg is követeli minden vállalattól a prediktív karbantartás alkalmazását. De vajon hogyan is lehetséges mindazt az előnyt kiaknázni, amelyet a prediktív karbantartás nyújt nekünk? Előző hírlevelünk 1. és 2. pontjában részletesen írtunk a prediktív karbantartásról és annak lehetséges eszközeiről. Most lássuk, hogy mit tehet Ön azért, hogy ezeket az eszközöket az autóipari ISO TS 16949 szabványnak megfelelően használja!

3. Hogyan építhetjük fel a prediktív taktikát vállalatunknál, hogy az egy autóipari szemléletű auditon is megállja a helyét, illetve profitot is termeljen?

Az ISO TS 16949 szabvány - jelenleg - nagyon szűkszavúan fogalmaz e tárgykörben, hiszen 3-4 sorban írja le, hogy kell előrejelző karbantartási rendszerelemekkel rendelkeznie a karbantartásnak. Ugyanakkor a korszerű karbantartási rendszerek tudatosan és módszeresen kialakított karbantartási mixet alkalmaznak, ezért nem jár el igazán körültekintően, aki kiragadja e mixből pusztán a prediktív elemeket. (Egy többé-kevésbé jól működő rendszer természetesen javítható előrejelző taktikák beillesztésével, de javasolt az átfogó gondolkodás). A kérdés tehát valójában így hangzik: hogyan állapítsuk meg az eszközparkunk egyes elemeire az optimális taktikákat? A kulcsfontosságú gyártóberendezések részegységeinek ERCM-elemzésével fényt kell deríteni azok karbantartási igényére. Vagyis össze kell állítani az optimális karbantartási mixet. Ez egyértelműen leírja, melyik géprészt felesleges preventíven kezelni, azaz melyik géprész üzemelhet hibáig. De ebben a lépésben tisztázzuk azt is, mely géprészeket kell állapot alapon karbantartani, továbbá melyeknél muszáj ciklusrend alapján tervezni a beavatkozásokat. A metódus rámutat arra is, hol vannak a gyenge láncszemek a berendezésben. Ezek esetében a további megbízható üzemeléshez áttervezés, vagy a termelési/használati koncepció megváltoztatása lehet a megfelelő megoldás. Ajánlott ennek a feladatnak tapasztalt támogató segítségével vagy alaposan kidolgozott projekt keretében nekivágni.

4. Külső vagy belső szakemberrel? Előnyök - hátrányok


1. ábra A trendelemző műszerek használatát bárki könnyedén elsajátíthatja

 

Az előzőekben alkalmazott módszerek segítségével megalkotható a hatékony és megbízható üzemeléshez szükséges diagnosztikai munkák ütemterve. Lényeges annak eldöntése, hogy saját erőből oldja meg a vállalat e feladatot, vagy pedig külső szolgáltató segítségét (is) igénybe veszi. Előnyös lehet saját erőt mozgósítani e célfeladatra, mert a saját szakember gyakorlatilag bármikor bármennyit mérhet, ezáltal páratlanul kifinomodhat az "érzéke" a hibák azonosításához. Ugyanakkor hátrány, hogy igen drága a megfelelő szakember kiképzése - persze a műszer sem olcsó - hiszen nemcsak az elméleti és gyakorlati képzésekkel kell ilyenkor számolni, de a "tanulópénzt" is meg kell fizetni, azaz amíg a géppark elemein gyakorlatot szerez a kollégánk, az idő- és pénzráfordítással jár. Ráadásul, míg kifinomodik az érzéke a jellemző hibákra, addig a ritkán előforduló hibák felismerése vagy speciális feladatok elvégzése már gyakran megoldhatatlan feladatot jelent számára. A külső szolgáltató foglalkoztatása - rendszeres méretés/vizsgáltatás/szakvélemény - pénzbe kerül, ugyanakkor olyan szakembert nyerünk általa, aki - túlzás nélkül állítható - gépvizsgálatok és értékelések millióit végezte már el pár évtized alatt, és így a gyakorlatával, tapasztalatával aligha kelhet versenyre a "házi" diagnoszta.

A két fent említett megközelítés között áthidaló megoldások is léteznek, a kiépített érzékelők által gyűjtött adatok távoli vizsgálata - távdiagnosztika -, vagy az egyszerűbb jellemzők gyűjtésén alapuló trendelemzés, amelynek esetében a vállalat saját szakembere igen gyakran végez méréseket, és csak akkor igényli a külső tapasztalt diagnoszta segítségét, amikor észleli az első - legapróbb, de mindenképpen trendszerű - változásokat a vizsgált jellemzőkben. E megoldás előnye, hogy rendszeres mérések során, érzékszervi úton is sok probléma azonosítható, a technika könnyen megtanulható, és különféle trendelemző műszerek sem drágák.

5. Mit tehet még ma az auditképes prediktív karbantartásért?

Vizsgálja meg, milyen alapon születnek a karbantartási döntések. Ha a váratlan események dominálnak, ha a műszaki csapat egy-két hétnél nem lát előbbre, ha nem talál diagnosztikai ütemtervet, akkor valószínűleg az Ön karbantartásának előrelátási képessége korlátozott. Kérje meg kollégáit, mutassák meg Önnek a műszereket, amellyel dolgoznak. Ha azt polcokon porosodva találja, ne legyenek illúziói: nincs rendben a prediktív karbantartás! Ha egy auditor kritizál egy rendszert, legtöbbször időt ad a hiba korrigálására, persze ez esetben gyorsan kell eredményeket felmutatni, ami megnehezítheti az Ön feladatát. De az igazi kár a korlátozott előrelátás a karbantartásban, mert az milliós kiesett üzleti előnyben mérhető. Ne késlekedjen! Vizsgálja felül karbantartási rendszerét és kérjen támogatást tapasztalt karbantartás fejlesztőktől!

Karnyújtásnyira a segítség! Több mint egy tucat cégnél auditálták már a karbantartási rendszert sikeresen az A.A. Stádium Kft-vel folytatott fejlesztésnek köszönhetően!



Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, keresse Fekete Gábor karbantartás-fejlesztési csoportvezetőt a +3620/973-2866-os telefonszámon vagy az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen.

 

2016. A.A. Stádium Kft.

Impresszum

about.me/aastadium